A munkahelyteremtést és a szakképzés biztosítását is eszköznek tekintik az afgán hatóságok a terrorizmus elleni harcban - országszerte több iskolát építettek a külföldi segélyszervezetek.

Egy nemrég készített tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a húsz-harminc év közötti fiatal férfiak korosztálya jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot. A rendkívül nagy munkanélküliség, a kilátások hiánya és az alacsony életszínvonal miatt ugyanis könnyen befolyásolhatóvá válnak, ezért nem nehéz őket beszervezni kormányellenes csoportokba. Az afgán hatóságok éppen ezért azzal a kéréssel fordultak a fejlesztési tevékenységeket végző nemzetközi szervezetekhez, hogy forrásaik egy részét fordítsák iskolák, elsősorban szakiskolák létrehozására. 

Az északi Baglán tartományban - ahol az afganisztáni kiküldetésen lévő magyarok katonák tábora fekszik -  egyelőre egyetlen szakoktatási intézmény működik, amely viszont sikeresen zárta első félévét. A szakiskola tavaly épült fel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) szervezésében, a japán kormány anyagi támogatásával. A 160 millió forintnyi összegből létrehozott, tizenkét tantermes iskolában villanyszerelő és autószerelő szakon indítottak képzést kétszáz diáknak. A fiúiskolát a mérnök végzettségű Noorjahan Samadi, a tartomány egyetlen igazgatónője vezeti, aki jövőre újabb képzések beindítását tervezi, elsősorban lányoknak meghirdetendő szőnyegszövő és textilkészítő szakokkal. 

Afganisztánban a tálib rezsim alatt tiltották a nőknek a tanulást, és üldözték a női oktatókat is. Volt rá példa, hogy felakasztották azokat, akik titokban írni-olvasni tanították a gyerekeket. Az utóbbi években is többször előfordult vidéki falvakban, hogy iskolába tartó diákokat, tanárokat bántalmaztak, de a tálib rendszer 2001-es bukása óta sokat nőtt a beiskolázott gyerekek száma. Csaknem négy és fél millióval többen ültek be az iskolapadba, bár a lakosság csaknem háromnegyede most is írástudatlan. Éppen ezért volt rendkívül fontos a szakiskola létrehozása előtt, hogy a MÖSZ egy alapos tanulmány elkészítésére kérte meg a hatóságokat.

Külföldi segélyszervezetek ugyanis gyakran azt tapasztalják, hogy hiába építenek fel intézményeket, központokat, a helyiek nem tudják megfelelően kihasználni őket, vagy képtelenek fenntartani a létesítményt. Ezért a magyar segélyszervezet meg akart győződni arról, hogy valóban szükség van-e szakiskolára, és hogy lenne-e elég írni-olvasni tudó diák, aki jelentkezne a képzésekre.

Egy afgán szakemberekből álló csoport két hónapot töltött a helyi oktatási helyzet felmérésével és a jelentés elkészítésével, amelyben megállapította, hogy óriási az igény autószerelő és villamossági szakemberekre, és hogy saját források előteremtésével fenn tudnák tartani az intézményt is. Ezután kezdődött a beruházás, amelynek köszönhetően felépült az iskola és egy kollégium is. A képzésekre ugyanis a környező tartományokból is jelentkeztek diákok.

A szaktanárok részben Kabulból érkeztek, részben helyiek. Baglán tartományban egyébként három éve nyílt meg egy kifejezetten tanárképzésére szakosodott intézmény. Ehhez a beruházáshoz magyar fejlesztési pénzekkel is hozzájárult a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, egy számítástechnikai terem és egy könyvtár építésével. Az intézményben ezerhétszázan tanulnak, köztük hétszáz nő, és hét szakterületen képeznek ki tanárokat.

MTI