Az iskolai agresszióról tanácskoznak az uniós tagállamok oktatási miniszterei keddi informális ülésük délutáni folytatásában; az erőszakot nem lehet kizárólag iskolai módszerekkel megelőzni - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kedden Gödöllőn. Andrulla Vasziliu biztos hozzátette: az iskolai erőszak eredetét kell vizsgálni.

Hoffmann Rózsa az Európai Unió oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztosával közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: ha kreativitásra, önkéntességre, szolidaritásra és toleranciára nevelik a gyermekeket, "kevesebb pofon csattan el", és a verbális erőszak mértéke is csökken. Andrulla Vasziliu szerint az iskolai agresszió visszaszorításért az egészségügytől a szociális szolgáltatásokig nagyon sok szakmának kell együttműködnie.
   
Az ülés délelőtti részének központi témája az aktív állampolgárságra nevelés volt. Hoffman Rózsa úgy fogalmazott, egész Európát fokozottan érdekli, miként lehet elérni az iskolában, hogy olyan tudatos és felelős állampolgárokká váljanak a fiatalok, akik hozzájárulhatnak szűkebb és tágabb környezetük fejlődéséhez. A gazdasági válság rámutatott, hogy talán nem lett volna olyan súlyos a helyzet, ha az emberek tudatosabb döntéseket hoznak - jelentette ki. Hozzátette: az a cél, hogy a "jövő felnőttjei" ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint elődeik. Hány pofon csattan el az iskolákban? Az iskolai erőszakról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Andrulla Vasziliu kiemelte: a kultúra és az oktatás fontos része az aktív állampolgárságnak, amely állandóan változik. A válság például bebizonyította, milyen lényeges, hogy a fiatalok megtanulják saját pénzügyeik kezelését és tudatosuljanak jogaik. Mindehhez lelkes, odaadó és felkészült pedagógusokra van szükség - mondta, hangsúlyozva a folyamatos továbbképzés fontosságát. Ugyanakkor a szülők bevonása is elengedhetetlen az aktív állampolgárságra neveléshez, erről az Európai Bizottság jövőre konferenciát szervez - közölte.
   
Kérdésre válaszolva a biztos elmondta: minden tagállam maga dönt arról, milyen módszereket alkalmaz az oktatásban. Ugyancsak kérdésre reagálva úgy látta, az oktatás kiemelkedő szerepet kapott az EU 2020 versenyképességi stratégiában is, amelynek egyik célja, hogy a tagállamok 40 százalékra emeljék a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát. Ez a törekvés nem mehet a minőség rovására, de lehetővé kell tenni a hátrányos helyzetűek részvételét is az oktatásban - jelentette ki.

 MTI