Minden ötödik felnőtt még az általános iskolát sem végezte el Szerbiában Közoktatás
Eduline

Minden ötödik felnőtt még az általános iskolát sem végezte el Szerbiában

A szerb felnőttek mintegy 23 százaléka nem végezte el az általános iskolát, a 15 évnél idősebbek közel felének nincs semmilyen szakképesítése - közölte Zarko Obradovic szerb oktatási miniszter.

Obradovic erről egy európai uniós támogatással megvalósítandó felnőttképzési program csütörtöki belgrádi bemutatóján beszélt. A miniszter elmondta, hogy a szerb felnőttek 47 százaléka nem rendelkezik kellő szakképzettséggel, szakértelemmel. Az ország lakossága közben egyre öregszik, a népesség közel 22 százaléka 60 évesnél idősebb.

A Második esélynek nevezett, az EU négymillió eurós támogatásával megvalósítandó programban négyezer 15 évesnél idősebb szerb kap lehetőséget arra, hogy a következő három évben elvégezze az általános iskolát és munkát találjon.

Vincent Degert, az EU szerbiai képviseletének vezetője felszólította a szerb hatóságokat, hogy fordítsanak különösen nagy figyelmet a felnőtt romák képzésére. A mintegy 450 ezres szerbiai roma népesség 61 százaléka nem végezte el az általános iskolát a Degert által idézett szerb hivatalos adatok szerint. Szerbia lakosainak számát 7,5 millióra becsülik.

A magas képzettségi szint a titói Jugoszlávia büszkesége volt - a legnépesebb tagköztársaság Szerbia volt -, a 90-es években azonban az ország szétesését és a délszláv háborúkat követően gyorsan romlott a helyzet, s ezt a nemzetközi szankciók és az általános elszegényedés csak felerősítette.

MTI
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.