Hoffmann Rózsa szerint a Széll Kálmán Terv oktatási fejezete – a tankötelezettség felső korhatárának 15 évre csökkentése, az iskolák állami kézbe vétele, a diákhitel rendszerének átalakítása, a felsőoktatási keretszámok központi meghatározása és a költségtérítéses képzések finanszírozásának módosítása – „tökéletes harmóniában” áll a lemaradó diákok felzárkóztatásával, az oktatás minőségének javításával és a tehetséggondozással, nyilatkozta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Ráció című lapjának.

„Aki tanulni akar, az természetesen továbbra is ingyenesen járhat iskolába egészen a szakképzettség megszerezéséig vagy az érettségi letételéig, mi több, megmarad az államilag finanszírozott felsőoktatás is” – mondta a tankötelezettség felső határának leszállításáról Hoffmann Rózsa. A kormány oktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.

Az oktatási államtitkár szerint „nem történik más, mint hogy azoknak a fiataloknak, akik hosszú évek óta nem tanulnak, és emiatt háromszor, négyszer, ötször ismételnek meg egy-egy évfolyamot, megadja a lehetőséget, hogy eldöntsék, tanulnak vagy inkább munkába állnak”. Hozzátette: ha egy diák még 15 évesen is az alsó tagozat harmadik osztályába jár, akkor őt a 18 éves tankötelezettségi korhatár sem segíti abban, hogy befejezze az általános iskolát.

Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb, a szakmai szervezeteknek három hete elküldött változatában még a hattól tizenhét éves korig tartó tankötelezettség szerepel - eddig szó sem volt tizenöt éves korhatárról. Jelenleg 18 éves korig kötelező iskolába járni, az 1996-os közoktatási törvény emelte fel a korhatárt, a változás a tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben megkezdő diákokra vonatkozott először.

 eduline