Újabb változás: már ősztől kötelező lesz a heti öt testnevelésóra Közoktatás
Eduline

Újabb változás: már ősztől kötelező lesz a heti öt testnevelésóra

Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgást felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is kötelezővé tennék.

Az alsó tagozatosoknak már ősztől kötelező

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy fővárosi konzultáción azt mondta, a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár a tanácskozás után az MTI kérdésére elmondta: a koncepció kidolgozásakor mintegy 5-6 milliárd forintos plusz költségigénnyel számoltak a bevezető évben, ez a pluszköltség többek között az óraszámok emelkedése miatt merül fel. Százmilliárdokba kerül az új közoktatási törvény bevezetése - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzátette: alsó tagozaton heti öt testnevelésórával számolnak. Felső tagozaton és középiskolában - ahol felmenő rendszerben, fokozatosan lépne életbe a rendelkezés - három plusz kétórás időszerkezetet terveznek, azaz három óra szerepelne a délelőtti órarendben, kettő pedig a kora délutáni órákban. Ez utóbbiak játékosabb sportfoglalkozások lennének - mondta. A délutáni két órát a rendszeresen sportoló vagy egyesületbe járó diákok ezen az úton is teljesíthetnék - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy elegendő tornaterem áll-e rendelkezésre az intézkedés bevezetéséhez, úgy nyilatkozott: jelenleg is folynak a közgazdasági számítások arról, milyen infrastrukturális vonzata van az intézkedésnek, hogy az ténylegesen megvalósítható legyen. Ezres nagyságrendben van szükség tornatermek építésére  - mondta, hozzátéve: erre több államtitkárság uniós projektekből kíván forrásokat biztosítani. Példaként említette, hogy a sport államtitkárság tízmilliárdos nagyságrendű beruházásban gondolkodik még ebben az évben.

A tervezet rögzíti azt is, hogy a közoktatás ötödik évfolyamától a mindennapos testnevelés keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van. A koncepciót - amelynek jelenleg közigazgatási egyeztetése zajlik - várhatóan márciusban tárgyalja a kormány.

Elfogadták, majd visszatáncoltak: nyár óta tárgyalnak a heti öt testnevelésóráról


A mindennapos testnevelés tavaly nyáron már felmerült az elképzelések között az Országgyűlésben. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt július 2-án nyújtották be Fidesz-KDNP-s politikusok, és abban egyebek mellett az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelezővé tették volna a mindennapi, heti öt kötelező testnevelés órát. A heti öt testnevelésóra bevezetéséről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A közoktatási törvényt módosító, a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezéseket a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon, majd felmenő rendszerben alkalmazták volna. Később azonban az oktatási bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szakmapolitikai egyeztetések szükségességére hivatkozva kivette a mindennapi testnevelésórákra vonatkozó rendelkezéseket az eredeti javaslatból.

Az eredeti javaslat miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke, Kerpen Gábor július elején levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz. Az érdekvédő szerint a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik, és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként.

eduline/MTI

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.