Képek: így néznek ki a világ legfurcsább iskolaépületei Közoktatás
Eduline

Képek: így néznek ki a világ legfurcsább iskolaépületei

A kínai Getu diákjai egy barlangban, a tehetős indonéziaiak bambuszokból, a Fülöp-szigeteki gyerekek pedig műanyag palackokból épített iskolában tanulnak. Van, ahol a furcsa ötletet a kényszer szülte, máshol tudatosan újrahasznosított anyagból építkeznek.

1. A Fülöp-szigeteki palackiskola

A beszédes nevű Battle School projektet a My Shelter Foundation szervezet indította: bevásárlóközpontokban, szállodákban és oktatási intézményekben gyűjtenek műanyag palackokat, amelyekből iskolákat építenek a Fülöp-szigeteken. A szigetországban egyre nő a diákok száma, az olykor szélsőséges időjárás miatt azonban minden évben több tucat iskolaépület válik használhatatlanná. Több mint hétezer tanteremre lenne szükség, ennyi új épületre azonban nincs pénz - a projekt ötletgazdái azért a műanyag palackot választották építési anyagként, mert könnyen lehet vele dolgozni, és átengedi a fényt.

2. A getui barlangiskola

Kína egyetlen barlangiskoláját januárban zárták be: a Guizhou tartományban lévő Getu település diákjai egy hatalmas barlangban töltötték a tanítási napokat, itt alakították ki ugyanis a furcsa osztálytermet, a menzát és a sportpályát. A meghökkentő ötletet a kényszer szülte. Az 1980-as években hiába pályázott a település állami támogatásra, nem kaptak pénzt egy „valódi” iskola építésére, a tanárok így kénytelenek voltak az egyik közeli barlangban megtartani az órákat.

„Az akusztika nagyszerű, nekünk van a legjobb kórusunk a környéken, a környezet pedig még izgalmasabbá teszi a geológiai témájú órákat. Biológiakönyvre egyáltalán nincs szükségünk, ott vannak nekünk a denevérek és a gyíkok” – mondta az intézmény volt igazgatója. A diákokkal nyolc pedagógus foglalkozott, az iskolába főként a környező hegyi településekről származó gyerekek jártak. A getui barlangiskoláról további képeket itt találsz.

3. Bambusziskola Indonéziában

Az indonéziai Green Schoolban több mint száz diák tanul: a pedagógusok bambuszcölöpökön álló, félig nyitott épületekben tartják az órákat, a tanulók a földön, párnákon ülve jegyzetelnek, a menzai ebéd pedig az iskola kertjében termelt zöldségekből és gyümölcsökből készül. A 2008 szeptembere óta működő Green School tulajdonosai – a luxusékszerek tervezésével foglalkozó Cynthia és John Hardy – szerint ez a világ legkisebb ökológiai lábnyomával rendelkező iskolája, ahol nincsenek falak és neonlámpák, ahol az elektromos eszközöket nap- és vízenergiával, valamint biogázzal működtetik, és ahol mindent bambuszból építettek fel.

Az iskola igazgatója szerint az öt és tizenhat év közötti tanulókat szakmailag felkészült pedagógusok oktatják, akik elsősorban a gyerekek kreativitásának és szociális tulajdonságainak kibontakoztatására helyezik a hangsúlyt. A diákok a matematika, az angol és a történelem mellett vízgazdálkodást, állattenyésztést és növénytermesztést, jógát és hagyományos indonéziai művészeteket is tanulhatnak. Mindezt persze borsos tandíjért: a szülőknek az alsó tagozatosok után 8265 dollárt, vagyis körülbelül 1 700 ezer forintot, a felső tagozatosok után pedig 9262 dollárt, közel kétmillió forintot kell fizetniük évente. A Green Schoolról további képeket itt találsz.

eduline

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.