A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.

A szakértők szerint nehéz összehasonlítani a különböző országokban és városokban lezajlott felméréseket, és a gazdag Sanghajban elért eredményekről nem lehet azt mondani, hogy egész Kínát reprezentálják. Ám a város sikere mégis figyelemre méltó, újabb jele az ország növekedő versenyképességének. Noha a kínaiak először vettek részt a PISA-felmérésen, a teljesítmény megerősítette, hogy oktatási rendszerük képes jó matematikai és tudományos felkészültségű diákokat "kitermelni".  Hogyan szerepeltek a magyar diákok a PISA-felmérésen, melyik területen okoztak meglepetést? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A szakember meggyőződése, hogy a sanghajiak ugyanolyan okokból értek el a kimagasló eredményt, mint az Ázsia más részeiben - Koreában, Szingapúrban vagy Hongkongban - élő diákok: oktatási rendszerük a fegyelemre, az ismétlésre és a tesztcentrikus felkészülésre épül. A sanghaji diákok gyakran délután négyig az iskolában maradnak, keveset tévéznek, ráadásul a kínai törvények tiltják, hogy 16 éves koruk előtt munkát vállaljanak.

"Más országokban kevesen kapnak olyan intenzív iskolái felkészítést, mint a mi diákjaink" - mondta az amerikai lapnak Szun Pao-hung, a társadalomtudományok sanghaji akadémiájának oktatási szakértője. Ám sok pedagógus úgy véli, hogy ez az előny egyben a kínai oktatási szisztéma gyengesége is. Az iskolarendszer túlságosan a tesztekre összpontosít, elfojtja a kreativitást.

"Ez ugyanannak az éremnek a két oldala: a kínai iskolák igen jók, amikor arról van szó, hogy felkészítsék diákjaikat a standardizált tesztekre. Ám ez az oka annak is, hogy nem készítik fel megfelelően a tanulókat az egyetemi munkára és a gazdaság megértésére" - írta Csiang Hszüe-csin, a Pekingi Egyetem gyakorló középiskolájának igazgatóhelyettese nem sokkal a kínai tesztsiker után. Magyarázata szerint a kínai iskolák annyira előtérbe helyezik a teszteket és a vizsgákat, hogy a padjaikból kikerülő diákokban nem marad elég kíváncsiság és képesség a kritikus vagy független gondolkodásra. "Szűk látókörű szakembereket nevelünk, holott Kínának ma vállalkozókra és újítókra lenne szüksége" - hangsúlyozta.

Eredmények a 2009-es PISA-felmérésen	Szövegértés	Matematika	Természettudomány
OECD-átlag	493	496	501
Sanghaj	556	600	575
Dél-Korea	539	546	538
Finnország	536	541	554
Hongkong	533	555	549
Szingapúr	526	562	542
Kanada	524	527	529
Új-Zéland	521	519	532
Japán	520	529	539
Ausztrália	515	514	527
Hollandia	508	526	522

Konfuciánus múlt

Ez szinte általános panasz Kínában. Egyes oktatók szerint részben a standardizált tesztek erőltetése okolható azért, hogy kevés az országban az újító gondolatokkal jelentkező fiatal vállalkozó. A Kínában működő világvállalatok vezetői pedig azt mondják, nem könnyű számukra olyan középvezetőket találni, akik kreatív gondolkodásúak, és önállóan képesek a felmerülő problémák megoldására. A rendszer sok tekintetben Kína konfuciánus múltjára vezethető vissza: a gyerekektől elvárják szüleik és tanáraik tiszteletét. "A fegyelemmel szinte alig van probléma" - jegyezte meg egy igazgatóhelyettes.

Az oktatás minősége igen változó a hatalmas országban. A vidékiek gyakran küzdenek pénzhiánnyal, magas a lemorzsolódók aránya, ugyanakkor a nagyvárosi intézmények erős matematikai és természettudományi ismereteket nyújtanak. Sokan a sanghaji iskolarendszert tartják a legjobbnak az országban, nagyon sok ott érettségizőt vesznek fel az Egyesült Államok legjobb egyetemeire.

A sanghaji Csiaotung Egyetem egyik tanára, Hsziung Ping-csi a lapnak azt mondta: az iskolai oktatók jövedelmének mintegy 70 százalékát biztosítja az alapfizetés, a további 30 százalék a teljesítménytől függ. A tanárok fizetése havi 5000 jüan (160 ezer forint) körül jár a prémiumok és külön juttatások nélkül. Ez jóval kevesebb a könyvelők, ügyvédek és más keresett szakmák művelőinek jövedelménél.

Az utóbbi időben a sanghaji iskolák igyekeznek bővíteni tananyagukat, és nagyobb szabadságot biztosítanak az egyes iskolai körzeteknek. Jó példa erre a Csingan középiskola, amely egyike volt annak a 150 oktatási intézménynek, amely részt vett a nemzetközi teszten. Tizenkét évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa a színvonalat egy olyan körzetben, amely gyenge iskoláiról volt ismert. Csang Zsen-li, az iskola igazgatója olyan kísérleti tanrendet vezetett be, amely - a kiváló eredmények elérése mellett - kisebb hangsúlyt helyez a matematikára, viszont több szabadidőt biztosít a diákoknak játékra és kísérletezésre.

MTI