Ha egy gyerekben megvan a tehetség, de nem motivált, akkor rá lehet vezetni arra, amiben jó - vallja Berkes József, a pécsi Apáczai Nevelési Központ (ANK) Tehetségpont vezető koordinátora. Az általuk szervezett tehetségkutató olyan komplex módszer, amellyel lehetőség nyílik a tehetségek korai felismerésére, gyakorlati haszna pedig a ”tehetségígéretek” és a ”lappangó” tehetségek felfedezése. A pécsi központ 2008-ban regisztrált programja tavaly novemberben regionális tehetségpontként kérte akkreditálását, megalakulását követően pedig a szakemberek - tehetséges gyerekek után kutatva - végigjárták Pécs és Baranya megye iskoláit, és felmérték a lehetőségeket.

„A beszélgetések megerősítettek bennünket többek között abban is, hogy a társadalmilag értékét vesztett természettudományos tárgyakat a korábbi hagyományok és sikerek figyelembevételével erősíteni kell. A természettudománynak már nincs olyan jelentősége az oktatásban, mint korábban volt. Az iskolában már csak kevés óraszámban tanítják, és egyetlen természettudományos tantárgyból sem kötelező érettségizni. Ez megdöbbentő, hiszen az elmúlt évtizedekben, századokban a természettudománynak óriási jelentősége volt, és jelenleg is van. Ezért gondoltuk azt, hogy olyan programot hozunk létre a korábbi felmérések alapján, amelyben a gyerekek a világot nem részleteiben ugyan, de valamilyen egységben látják. Az igényt a Természettudomány a mindennapokban címmel a 7., 8. és 9. osztályos diákok számára meghirdetett tehetséggondozó műhellyel, szakkörrel igyekszünk kielégíteni” - vázolja a kezdeteket Berkes József egykori egyetemi oktató, hozzátéve: a tehetséges gyerekeknek az átlagosnál jobb általános és egyéni képességekkel kell rendelkezniük, kreatívaknak, és ami mindennél fontosabb, motiváltaknak kell lenniük. Mint mondja, a programban Ericsson-díjjal és Rátz Tanár Úr Életműdíjjal kitüntetett pécsi általános és középiskolai tanárok, illetve egyetemi oktatók dolgoznak.    

A program meghirdetése után az önkéntes jelentkezők közül tizenkilenc, a természettudományos tárgyakból a legjobb tanulmányi eredményt (4,5 feletti átlagot) elérő, a szaktanárok véleménye alapján a műszaki-technikai problémák iránt érdeklődő, jól kísérletező tanulót válogattak be az első keretbe. A hatvanórás kurzus 18 nagyobb részből állt. A természettudományos foglalkozások minden alkalommal interaktívak és gyakorlatorientáltak voltak. A témák a mindennapos természeti jelenségek megfigyelésére, megértésére, magyarázatára koncentráltak. A gyerekek fejlesztését kísérletek, mérések, megfigyelések, prezentációk, fényképek és videofelvételek is segítették. Mindemellett nagy hangsúlyt kapott az esettanulmányok készítése, a problémák és feladatok megoldása kísérleti eszközökkel, modellekkel, makettekkel terepasztalon egyénileg, illetve kisebb csoportokban.

Fizikai, csillagászati és biológiai tehetségkutató foglalkozások
   
„A gyerekek nem találmányokat építenek, hanem valamilyen létező eszközt, mint például szélkereket. A munka közben pedig megismerik annak működési elvét, és hogy mire jó az energiatakarékosság. Nagy hangsúlyt fektetünk az érdekességekre is. Az első, tavaly decemberben zárult kurzus ötven százaléka a fizikáról szólt, két foglalkozáson is a lézer elméletéről esett szó, illetve a lézerrel kapcsolatos fénytani jelenségeket mutatták be a tanárok. A kémia keretében a megújuló energiaforrásokat, a korábbi energiaforrásokat, az energiaátalakulásokat elemezték, a földrajz foglalkozások elsősorban csillagászati jellegűek voltak, a biológia órán pedig a növény- és állatvilág érdekességeiről esett szó interaktív módon” - magyarázza Berkes József.
   
A decemberben zárult tehetségkutató program 2010 áprilisában kezdődött. A másodszori meghirdetéskor már 22 diákot válogattak be a szakemberek, ez idén májusban ér véget. Az első kurzus kiválóságainak kezét sem engedik el a szakemberek, ők egy 30 órás projekt keretében tanulhatnak tovább. A jelentkezőktől elvárják, hogy végigcsinálják a programot, sőt a foglalkozásokról jelenléti ívet is vezetnek a tanárok, számon tartják a hiányzásokat.

Nem csak tantárgyakban gondolkoznak
   
„A kiválasztott gyerekeknek tehetségüknek megfelelően próbáljuk megteremteni a szükséges fejlesztési feltételeket. Nemcsak tantárgyakban gondolkozunk, hanem egyes területekre, így művészeti, humán-, reál- és szakképzésre is koncentrálunk. De a mozgás és a zene két olyan alapterület, ahol a gyerekek tehetsége viszonylag már hamar kibontakozik, illetve korán észrevehető. Éppen ezért itt az ANK-ban például úgynevezett hangyaműhely is működik az óvodásoknak” - hangsúlyozza a koordinátor.
   
A szakember szerint a szakképzés is igen elhanyagolt terület manapság, viszont itt is vannak olyan gyerekek, ráadásul nem is kevesen, akik az adott szakmájukban nagyon tehetségesek - legyenek bútorkészítők vagy esztergályosok. „Ez pedig éppen olyan érték, mintha valaki matematikai feladatokat tud megoldani” - mondja.

"Nemcsak Pécsett, hanem az egész régióból nagyon sok olimpikon gyerek bukkant fel az elmúlt időszakban. Barcsról, Bonyhádról és Szekszárdról is kerültek ki tehetségek. Mert olyan tanár foglalkozott a diákokkal, aki képes volt motiválni őket. Már számos kiváló képességű gyerek származott el innen, a Tehetségpont foglalkozásaira pedig ők is meghívást kapnak. A fiataloknak ugyanis példa lehet az, hogy ugyaninnen indulva vált valakiből ismert fizikus, és éppen Hollandiában vagy az Egyesült Államokban dolgozik, vagy épp most került be az egyetemre. A példakép pedig motivál. Lássák a gyerekek, hogy érdemes tanulni. Semmi sincs ingyen" - mutat rá Berkes József. "Hiába tud valaki jól futballozni, ha lusta és nem edz. Ugyanez a helyzet a tudománnyal is. Ha nem akarja a gyerek csinálni, nem lesz belőle semmi. A kísérletekkel, a beszélgetéssel, a valóság megismertetésével, a feladatokkal és problémák megoldásával viszont lehet motiválni őket. A gyerekeket nem kötik le az előadások, dolgozni szeretnek".

Tájékoztatása szerint az egyik nyolcadikos szakkörös, Olosz Balázs az első foglalkozássorozat záró rendezvényén mutatta be a saját maga által épített Tesla transzformátort, amellyel elektromos jeleket lehet továbbítani. "Nem modern alkatrészekből építette, hanem elektroncsöves kivitelben. Ez a gyerek fizikus akar lenni, mint ahogy a szakkörre jelentkezők nagy része is műszaki pályára készül" - jegyzi meg a szakember.

MTI