Egy 16 éves Saint Louis-i középiskolás halála óta komoly büntetéssel sújtják azokat az amerikai diákokat, akik közösségi oldalakon alázzák meg osztálytársaikat. Bár Magyarországon nemrég módosították a büntető törvénykönyvet, az iskolai erőszakot pedig szociális munkások segítségével előzné meg az oktatási államtitkárság, a cyberbullyingról egyelőre kevés szó esik, nem véletlenül. Még becslések sincsenek arról, hány diákot érint az internetes zaklatás.
Megan Meier, a cyberbullyimg legismertebb áldozata
Nemrég az egyik ausztrál iskola igazgatója függesztett fel tizennyolc diákot, miután kiderült róluk, hogy egyik iskolatársukat rendszeresen megalázták a Facebookon: kirekesztő és csúfolódó szövegeket tettek közzé a közösségi oldal üzenőfalán. A rendőrség kihallgatta azt a középiskolás fiút, aki a csúfolódások céltáblája volt, nyomozást azonban végül nem indítottak, az iskola igazgatójára bízták, hogy milyen fegyelmi intézkedéseket rendel el.
Itthon egyelőre még kevés az információ a cyberbullyingról
„A bullyk (zaklatók) létrehozták az áldozat hamis profilját a Facebookon, és ciki szövegeket, képeket tettek fel a közösségi oldalra. Sokáig senkinek nem tűnt fel a lejáratás, és később sem derült ki, hogy kik voltak az elkövetők, de a fotókból arra lehetett következtetni, hogy valószínűleg osztálytársak álltak a durva üzenetek hátterében. A eredmény az lett, hogy a szülők elvitték a diákot az iskolából” – mesél egy itthoni esetről Jármi Éva pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézeti Központjának oktatója. Külföldön számos haláleset hívta fel a figyelmet az elmúlt években az internetes zaklatásra, vagyis a cyberbullyingra – bár a tanárok és a szakértők itthon is egyre gyakrabban találkoznak a jelenséggel, egyelőre még nincsenek kutatási adatok a világhálón zajló verbális erőszakról.
„Tanároktól, iskolapszichológusoktól egyre többször halljuk, hogy a diákok egymást vagy a tanárokat szidják az interneten. Néhány pedagógus már érdeklődött arról, hogy az iskola házirendjébe felvehetik-e a cyberbullying tiltását. A jogszabályok alapján azonban erre az oktatási intézmények nem térhetnek ki a házirendben” – összegzi a hazai helyzetet Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.
„Nagyon keveset tudunk még a jelenségről, pedig mindenképpen foglalkozni kellene vele. A felnőttek nem nagyon ismerik ezt a világot, a gyerekek – akik egyre fiatalbb korban tanulják meg a számítógép használatát – szinte már belakták az internetet” – mondja az ombudsman, hozzátéve, hogy Magyarországon szerencsére még nem fordult elő olyan tragédia, mint az Egyesült Államokban, így egyelőre a szabályozás sem tért ki erre.
Kik válnak áldozattá, és kik válnak elkövetőkké?
A cyberbullying áldozatai általában ugyanazok, akik „élőben” is áldozatok – vagyis nem arról van szó, hogy az iskolai közegből kirekesztett diákok vágnak vissza osztálytársaiknak a közösségi oldalakon. Az internetes zaklatók szintén ugyanazok, akik a bullying indirekt formáit gyakorolják, vagyis kiközösítik, lejáratják vagy pletykákkal szégyenítik meg társaikat – mondja a pszichológus.
A kutató szerint ahhoz, hogy meg lehessen előzni a hasonló eseteket, mind az iskolában, mind az osztályokban fontos a kirekesztés- és megalázásellenes közösségi norma kialakítása, valamint a bizalom és az együttműködés. Az internetes lejáratás a nagy nyilvánosság és az ismeretlen elkövető miatt különösen fájdalmas lehet, ám Jármi Évának van receptje: „Ha a való életben van társas támogatottsága a bullyingot elszenvedőnek, akkor együtt nevethetnek a lejárató kampányon, vagy visszavághatnak, vagyis „élőben” kell az áldozat mellé állni!”
Schäffer Dániel
eduline
