A főiskolákat és a technikumokat is megszüntetné az elfogadás előtt álló ukrán felsőoktatási törvény: változást a jövő évtől hozhat a dokumentum, mely a bachelor fokozatot négy-ötéves tanulmányi idő után tenné elérhetővé, a mesterdiploma feltételeként pedig még plusz kétéves időszakot írna elő. Előbbit az egyetemeken is, utóbbit már csak az akadémiákon szerezhetnék meg a hallgatók.
A tervezet szerint a legnagyobb változás kétséget kizáróan a főiskolákat érinti majd: az oktatási tárca honlapján közzétett felsőoktatási törvénytervezet szerint jelenlegi formájukban megszűnnének a főiskolák, a konzervatóriumok, a szakiskolák és a technikumok. A zeneművészeti képzőket akadémiákká, a főiskolákat pedig fakultánsokká alakítanák át.
Átalakulnak a főiskolák és a szakiskolák
A törvény szerint egy fakultánson minimum kétszázötven hallgatónak kell tanulnia, egy klasszikus egyetemnek pedig legalább tízezer fős hallgatói létszámmal és nem kevesebb, mint nyolc szakirányos képzéssel kell rendelkeznie.
Amelyik egyetem rendelkezik majd a kutatói címmel, autonómiát kap a tudományos fokozatok odaítélése során. Ez azt jelenti, hogy már nem a szaktárca égisze alatt működő Felső Akkreditációs Bizottságtól függ a sorsa egy kutatónak a PhD fokozat megszerzésekor, a jövőben ugyanis maga a tanintézet határozhat a hasonló ügyekben. Az új törvény lehetővé tenné továbbá, hogy pályázat útján, a Miniszteri Kabinet által megszabott kereteken belül ingyen szerezzenek második dioplomát a hallgatók.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
