A szakképzési feladatokról ír alá megállapodást ma a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az Eduline összefoglalta a legfontosabb változásokat.
A kormányfő október 18-án jelentette be, hogy Magyarországon is bevezetik a német típusú, "duális" szakképzési rendszert. Az átalakítás eredményeképpen az MKIK átveszi közel 130 szakma gondozását, beleértve a komplett követelményrendszer, az órarendek kidolgozását, valamint a vizsgaelnök kijelölését, a szintvizsgáztatást, vagy a tanulmányi versenyek szervezését.
Német modell - magyar módra
A német duális képzésben az elméleti képzés csupán évi hatvan nap – szemben a magyar százötven nappal. A tőlünk nyugatabbra lévő szakképzési rendszerekben – így működik a francia és az angol is - a képzésben résztvevő tanulók az iskolákban egy-másfél napot töltenek hetente. Itt általános műveltségi órákat hallgathatnak, és a szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A hét többi napját – átlagosan négy napot – vállaltoknál, vagy üzemekben töltenek, ahol gyakorlatorientált képzést kapnak, és gyakorlati jártasságra tehetnek szert. Tehetik mindezt a tanulói szerződéssel, melyért a vállalat vagy gazdaság- munkabért fizet.
Ennek nyomán a magyar szakképzés olyan radikális átalakítását tervezik, mely az üzemi gyakorlati képzést és a szakképzést helyezi középpontba. A szakiskolai képzést három évre csökkentenék. „A német és osztrák munkaerőpiac sikere abban rejlik, hogy nagyon erős a kis-és középvállalkozói réteg mely a sikeres gyakorlati szakképzésre épül” – mondta korábban az Eduline-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Itthon a duális – vagyis iskolai és vállalati gyakorlati- képzésben résztvevők aránya az összes tanulóhoz viszonyítva huszonhárom százalék. Az arány növekedéséhez valószínűleg nagyban hozzá fog járulni a tanulói szerződések 23 éves korhatárának tervezett megemelése, hiszen az érettségi után szakmát tanulók száma egyre nő, és – mint az elhangzott – az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő szélesebb bevonása is igényli a szerződéskötés felső korhatárának megemelését.
Száznegyven szakmát vehet át a kamara
A kormány második, október 18-án bejelentett akcióterve szerint a kamara vehetne át csaknem 140, többek között építőipari, valamint idegenforgalmi területeket érintő szakmát, így határozhatna arról, hogy mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban és milyen vizsgakövetelmények mentén képezzék a diákokat. A szakképzésben résztvevők nyolcvan százalékát érintő változás 2011 szeptemberében éreztetné hatását.
Egyszerűsítenék továbbá a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert dolgoznának ki, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, tanulói ösztöndíj- és egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert alakítanának ki, egyszerűsítenék az Országos Képzési Jegyzéket, illetve megváltoztatnák a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
eduline
Német modell - magyar módra
A német duális képzésben az elméleti képzés csupán évi hatvan nap – szemben a magyar százötven nappal. A tőlünk nyugatabbra lévő szakképzési rendszerekben – így működik a francia és az angol is - a képzésben résztvevő tanulók az iskolákban egy-másfél napot töltenek hetente. Itt általános műveltségi órákat hallgathatnak, és a szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A hét többi napját – átlagosan négy napot – vállaltoknál, vagy üzemekben töltenek, ahol gyakorlatorientált képzést kapnak, és gyakorlati jártasságra tehetnek szert. Tehetik mindezt a tanulói szerződéssel, melyért a vállalat vagy gazdaság- munkabért fizet.
Ennek nyomán a magyar szakképzés olyan radikális átalakítását tervezik, mely az üzemi gyakorlati képzést és a szakképzést helyezi középpontba. A szakiskolai képzést három évre csökkentenék. „A német és osztrák munkaerőpiac sikere abban rejlik, hogy nagyon erős a kis-és középvállalkozói réteg mely a sikeres gyakorlati szakképzésre épül” – mondta korábban az Eduline-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Itthon a duális – vagyis iskolai és vállalati gyakorlati- képzésben résztvevők aránya az összes tanulóhoz viszonyítva huszonhárom százalék. Az arány növekedéséhez valószínűleg nagyban hozzá fog járulni a tanulói szerződések 23 éves korhatárának tervezett megemelése, hiszen az érettségi után szakmát tanulók száma egyre nő, és – mint az elhangzott – az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő szélesebb bevonása is igényli a szerződéskötés felső korhatárának megemelését.
Száznegyven szakmát vehet át a kamara
A kormány második, október 18-án bejelentett akcióterve szerint a kamara vehetne át csaknem 140, többek között építőipari, valamint idegenforgalmi területeket érintő szakmát, így határozhatna arról, hogy mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban és milyen vizsgakövetelmények mentén képezzék a diákokat. A szakképzésben résztvevők nyolcvan százalékát érintő változás 2011 szeptemberében éreztetné hatását.
Egyszerűsítenék továbbá a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert dolgoznának ki, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, tanulói ösztöndíj- és egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert alakítanának ki, egyszerűsítenék az Országos Képzési Jegyzéket, illetve megváltoztatnák a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
eduline
