Kukába az iskolai matematikaoktatással? Közoktatás
Eduline

Kukába az iskolai matematikaoktatással?

„A matematikát pontosan úgy reklámozzák, mint a fogkrémeket és a hajnövesztő szereket. Rengeteg pénzt és időt szántak arra, hogy elhitessék az emberekkel, szükségük van az életben az alapos matematikai tudásra” – írja G. V. Ramanathan amerikai matematikus.

„Vastag kötetek mutatják be az embereknek, hogy hogyan kell számolni, tele vannak bonyplult egyenletekkel és tételekkel” – írja The Washington Postban G. V. Ramanathan matematikus, aki azt a sokat vitatott kérdést is felteszi írásában, hogy mi értelme van az általános iskolai tudásszintet meghaladó matematikai tananyagot összeállítani, amikor az emberek többsége a mindennapokban legfeljebb a négy alapműveletet használja.


Véleménye szerint a matematika központi szerepe annak köszönhető, hogy ugyanolyan jól reklámozzák, mint a fogfehérítőt és a hajnövesztő szereket. Vagyis először meggyőzik az embereket, hogy a gyönyörű haj, a fehér fog vagy éppen a differenciálszámítás elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet éljenek, majd stigmatizálják azokat, akik ennek ellenére fittyet hánynak a kínálatra, legyen szó akár kozmetikai termékekről, akár a matematikáról. Pedig - a professzor szerint - a matematikának kevés köze van a mindennapi élethez, ezért a középfokú oktatásban már semmi szükség nincs rá.

eduline

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.