A leggyakoribb kifogások az iskolában Közoktatás
Eduline

A leggyakoribb kifogások az iskolában

Egy 2010 nyarán készült brit tanulmány szerint a "ráöntöttem a vacsorámat", és a "suliba jövet kiesett a táskámból" című házifeladat-kifogások ma már nemigen hallhatóak az osztályteremben. Helyüket átvették az olyanok, mint: "már majdnem befejeztem, mikor véletlenül kitöröltem", vagy "közben lefagyott a gépem." Népszerű még az "éppen nem volt netem" és a "bedöglött a nyomtatóm" is.

20 különböző kifogás egy hét alatt

A Mozy nevű netes folyamatokat támogató cég ötszáz tanárt és ezer diákot kérdezett ki a témában, és azt találta, hogy a számítógépekkel összefüggésbe hozható technikai jellegű problémák magasan a legtöbbet használt kibúvók akkor, ha valaki elsimlizte a kötelező feladatát. "A technológiai feljődés és a komputerizáció - sok egyéb más dolog mellett - olyan mértékben megváltoztatta mindennapi diskurzusainkat is, hogy ez alól a tantermi témák sem lehetnek kivételek" - magyarázza a kutatást végző cég képviselője a Telegraph-nak.

Egy átlagos tanár egy hét alatt húsz fajta kifogást hall, mikor a házi feladat meg nem írásának okát firtatja. Egyúttal a vizsgálatban részt vevő tanárok háromnegyede állította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak a technológiai jellegű problémákra fogott bliccelések. Az ilyen magyarázatokat azért is nehéz kezelni, mert nem tudhatjuk biztosan, hogy a diák hazudik-e, vagy igazat beszél. "Biztos vagyok benne, hogy mindannyian éltünk már át pánikot a számítógép előtt, mikor egy hirtelen lefagyás, vírus, vagy akár egy kiöntött üdítő miatti hardveres hiba következtében adatvesztés történt" - vált megengedőre a megkérdezett kutató.  

A felmérésben ugyanakkor az is említést kap, hogy a "kifogyott a tinta a nyomtatómból" jellegű mesedélután ráadásul kifejezetten szemtelen és tisztességtelen viselkedésbe csap át, amikor a tanuló az idős - és a modern technológiában járatlan - tanárnak kezd el elektronikai kütyük meghibásodásáról hablatyolni, gondolván: "az öreg úgysem érti mit beszélek." Pedig a vizsgálat tanúsága szerint tíz tanulóból nyolc próbálkozott már hasonlóval.

A félelem beindítja a fantáziát?

A magyar diákok még nem tartanak itt

Az említett kísérletből világosan látszik, hogy a brit középiskolások 78 százaléka már számítógéppel készíti el a házi feladatait. És bár a tanárok nyolcvan százaléka emiatt több ellenőrizhetetlen házi feladat mesét kénytelen végig hallgatni, a diákok technológiai ismereteinek bővülésére ez mindenképp jó hatással van.

Ha viszont Magyarországon készülne hasonló felmérés, valószínűleg azt találnánk, hogy a technológiai jellegű kifogások mértéke jóval alacsonyabb lenne. Ez pedig nyilván nem azt jelentené, hogy a hazai iskolások ennyivel becsületesebbek, hanem mindössze annyit: nincs lehetőségük számítógéppel dolgozni a leckén.

Egy, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által publikált 2009-es tanulmány szerint a magyar háztartások mindössze 16,4 százalékban található számítógép. A diákok számítógép és internet használati szokásait kutató felmérés, (melyben budapesti és vidéki városi iskolák tanulói vettek részt)  pedig azt találta, hogy a megkérdezett diákok csak mintegy harmadának volt saját gépe otthon, és közülük is csak húsz százalék használta azt - egyebek mellet - iskolai feladatok megoldására is.


eduline/telegraph

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta? Campus life Kurucz Tünde

Hány percet telefonozhat, tabletezhet egy gyerek naponta?

Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.