Több középiskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.
A hatósági ellenőrzés során a középfokú felvételi vizsgát szervező intézmények 24 százalékát, összesen 126 középiskolát vizsgáltak meg. Közülük 83 intézmény figyelmeztetést is kapott, hármat pedig pénzbüntetéssel sújtottak.Az egyik hiányosság az volt, hogy az iskolák nem, vagy nem megfelelő módon szabályozták, hogyan rangsorolják az azonos pontszámú jelentkezőket.
Több esetben az ábécésorrend döntötte például el, hogy az azonos pontszámmal rendelkezők közül ki jusson be az adott iskolába. Az intézmények 15 százalékában pedig a felvételi tájékoztató sem tartalmazta a felvételi követelményeket.További hiányosság volt, hogy ugyan minden iskola lehetővé tette a felvételi dolgozatok megtekintését, az időpontok kijelölése nem minden esetben a jogszabályban meghatározottak szerint történt. Az iskolák 35 százaléka nem tett eleget a nyolc napon belüli megtekinthetőség szabályának, a szóbeliztető intézmények csaknem 30 százaléka pedig egy napot jelölt ki a meghallgatásokra, miközben az előírás szerint erre két napot kell szánni.
Előfordult továbbá az is, hogy nem tájékoztatták megfelelően a diákokat a szóbeli felvételi vizsga időpontjáról: 15 iskola a felvételi tájékoztatóban, 14 intézmény pedig honlapján nem hozta nyilvánosságra a vizsga időpontját. A gimnáziumok egynegyedében pedig hiányzott a helyi tanterv alapját képező kerettanterv vagy program megnevezése, miközben a szakközépiskolákban 35, a szakiskolákban pedig 33 százalék volt ez az arány. Utóbbiak az esetek mintegy harmadában az oktatott idegen nyelveket, 58 százalékuk pedig az oktatás sajátos jellemzőit hagyta ki a tájékoztatóból.
Hiányos voltak továbbá az iskolákban a vizsgák során készített jegyzőkönyvek, az igazgatók például csak az esetek 40 százalékában írták alá az időponttal hitelesített jegyzőkönyvet az írásbeli vizsgákkal kapcsolatban.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
