A szülők súlyos tízezer forintokat fizetnek minden tanévkezdéskor a tankönyvcsomagokért. Hogy mi van a csomagban, azt az iskola dönti el. Azt pedig, hogy melyik könyv érdemes egyáltalán arra, hogy tankönyvnek nevezzék, az Országos Köznevelési Tanács. Kitől függ, hogy milyen könyveket kell beszerezni szeptemberben?
Az Oktatási Hivatal honlapján - rögtön a főoldalon - van egy hosszú, letölthető lista, melynek tankönyvjegyzék a neve. Ezen a listán azok a könyvek szerepelnek, melyek átmentek az akkreditációs eljáráson, és hivatalosan tankönyvvé lettek nyilvánítva. A jegyzékből kiderül, hogy a könyvet melyik iskolatipusba szánták, illetve hányadik osztályosoknak. Megtudhatjuk azt is továbbá, hogy mekkora a súlya, és hogy az adott könyvnek mikor jár le a szavatossági ideje - vagyis amikortól már nem számít tankönyvnek. És természetesen azt is megtudjuk, hogy mennyi az ára.
Nem könnyű a választás
A felsorolás az angol nyelvű könyvekkel és munkafüzetekkel kezdődik, ezekből megszámlálhatatlanul sok van - bőven száz fölött. Ember legyen a talpán, aki ennyi könyvből ki tudja választani a legmegfelelőbbet. "Sajnos a tanárok nagy része nem fordít kellő energiát a tankönyvpiac megismerésére, van aki tizenöt évig ugyanabból az egyből tanít" - panaszkodik Aranka, akinek mindkét gyermeke a Németvölgyi Általános Iskolába jár. "Nem tartom jónak, hogy a második fiammal is ugyanazt a könyvet vetette meg az angoltanár, amiből annak idején még én is tanultam. Tudom, hogy sok a tanárok dolga, éppen ezért felülről is megkönnyíthetnék a dolgukat, mondjuk úgy, hogy kapnak leírást minden új tankönyvről."
Ha személyreszóló lerást nem is kapnak, a tanároknak van lehetőségük tájékozódni a tankönyvpiac aktuális állapotáról. A Tankönyvi-Adatbázis kezelő rendszerben találnak leírásokat, illetve egyes estekben komplett fejezeteket is a tankönyvekből. Az megint más lapra tartozik, hogy ki milyen szinten él ezzel a lehetőséggel. A választást számos dolog befolyásolhatja. Ilyenek például a személyes preferenciák, (ki melyik kiadóval van megelégedve), de az is sokat nyomhat a latban - és ezt az egymással versengő kiadók is nagyon jól tudják - hogy az adott tanári közösséget melyik kiadó tudja elérni, megszólítani a maga marketing módszereivel. Ezen felül a tankönyvek kiválasztását ennél jóval prózaibb szempontok is befolyásolják, mint például azok súlya (rendelet szabályozza, hogy az alsós tagozatos tankönyvek összsúlya nem haladhatja meg a 3 kilogrammot.), leginkább pedig az áruk. Az átlagos magyar tankönyv ma 400-600 forint között van, ezért ebben az ársávban találjuk a legnagyobb választékot is. Általánoságban elmondható egyébként, hogy a tankönyv árak a gyerekek életkorával együtt növekednek - mert míg az idei tanévben az alsótagozaton 5-7 ezer forint között mozog egy csomag, addig a felsősök könyveinek ára elérheti a 20 ezer forintot is.
A tankönyv attól lesz tankönyv, hogy azzá nyilvánítják, idegen szóval akkreditálják. Az akkreditáció során számos külső-belső tulajdonságot vizsgálnak, ezek között elkülönítik a tudományos, a pedagógiai és a technológiai szempontokat. A tudományos szempontok közül a legfontosabb a tartalom szakmai hitelessége és szemlélete, a naprakészség, illetve a strukturáltság. A pedagógiai szempontokból pedig a következőket érdemes kiemelni: hogyan elemzi az adott tankönyv a problémákat, milyen tanulásmódszertant használ, hogyan biztosítja az ismeretek megértését és alkalmazását? De ide tartozik a szociális magatartásformák tanulása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jelenlétének szerepe, és nem utolsósorban a nyelvhelyesség és a helyesírás is. Fontos tulajdonságokat kérnek számon a technológiai kritériumok között is, amennyiben vizsgálják a könyvek méretét és súlyát, a felhasznált papír minőségét, a tipográfiát (milyenek a betűk és kiemelések), illetve a nyomás minőségét és a színhasználatot is.
Kik a tankönyvcsinálók?
Fentieken túl szerettük volna kideríteni azt is, hogy hogyan zajlik a tankönyvvé nyilvánítás folyamata, jelesül kik azok a személyek, akik jogosultak kimondani az áment. Ebben a kérdésben az Oktatási Hivatal a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba irányította az Eduline-t, mondván ők minisztériumi jóváhagyás nélkül nem nyilatkozhatnak a témában, igaz később a minisztériumban sem adtak erre választ.
A vonatkozó törvényben az alábbi passzus olvasható: "a könyv tankönyvvé nyilvánításáról és annak megszűntetéséről a művelődési és közoktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján dönt." Utóbbi a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába tagozódó szervezet, melynek tagjait egyfelől a pedagógus szakmai szervezetek, másfelől pedig a pedagógus képző intézmények delegálják. A tagok tehát jó eséllyel hozzáértő szakemberek, akik kellő rálátással bírnak a közoktatásban használt tananyag egészére. Mindebből az következik, hogy az Országos Köznevelési Tanács kompetenciája eldönteni, miből lehet tankönyv és miből nem. Ennek fényében érdekes lehet az az adat, melyet egy 2009-es keltezésű tanulmányban olvashatunk. "A négy legnagyobb magyar tankönyvkiadó közül háromnak komoly fenntartásai vannak a tanköny-jóváhagyási és tankönyvválasztási folyamattal szemben" - írja Müller András a Tankönyvpiac alakulásának főbb tendenciái című cikkében.
A kételyek és kifogások között olyan vélemények fogalmazódnak meg például, hogy az utóbbi évtizedben a tankönyv-piac robbanás szerű megugrása következtében silány minőségű könyvek tucatjait nyilvánították tankönyvvé. Ennek okán valószínűleg jó lenne még egy kontrollt beépíteni a rendszerbe, mert az amúgy is túlterhelt pedagógusoktól nem várható el, hogy ők hozzák meg a tankönyvek színvonalát érintő döntést. Ezen felül problémás terület az is, hogy kik lesznek a szakmai bírálók. Amennyiben a szakma legjobbjai kerülnek ebbe a pozícióba, fennállhat az a veszély, hogy ők már valamelyik kiadóhoz elkötelezettek, és így sérül a pártatlanság. Ha viszont kevésbé neves szakemberek bírálnak, a kiadók fognak fellázadni.
Kanaki Anna
eduline
