Irreális lenne a heti öt testnevelésóra? Közoktatás
Edupress

Irreális lenne a heti öt testnevelésóra?

Heti öt testnevelésórát írna elő az általános iskolákban az a törvényjavaslat, melyet múlt hét péntekennyújtottak be kormánypárti politikusok. A testnevelésórákat a 2011-2012-es tanévtől emelnék meg először csak két évfolyamon, majd az azt követő években terjesztenék ki.

A változás megemelné a kötelező tanórai foglalkozások számát is, ami az 1-4. évfolyamon heti két, az 5. évfolyamtól heti 2,5 órát jelentene. A felmenő rendszerben bevezetendő rendszerben a 2014-2015-ös tanévtől válna kötelezővé a heti öt testnevelésóra az általános iskola valamennyi osztályában. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az 1-4. évfolyamokon a testnevelés tantárgyat csak testnevelés szakos tanár vagy testnevelés műveltségi területen szakkollégiumi képzést végzett tanító taníthassa.

A javaslattal kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ)  elnöke kifejtette: a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Arra lenne esetleg mód az infrastruktúra és az eszközök fejlesztése után, hogy a heti öt testnevelésórát a délutáni időszakra tegyék, ehhez az angolszász iskolaszervezési modell elemzésére van szükség - mutatott rá. Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.

Kitért arra is, hogy ha a módosítás úgy növeli a kötelező órák számát, hogy ezt kizárólag a testnevelésórák számának növelésére lehet fordítani, úgy lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése, azaz ez elégtelenül alacsony marad.


edupress/mti
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.