A francia diákok 70,5 százaléka már legalább egyszer puskázott tanulmányai során - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet kedden ismertetett a Le Figaro című napilap.
Alsótagozatban a franciáknak még csak öt százaléka használ a dolgozatírásnál tiltott segédeszközt, a felsőbb osztályokban azonban már 48 százalékos ez az arány. A középiskolásoknak 36, míg az egyetemistáknak 11 százaléka puskázik rendszeresen.
A leginkább elterjedt csalási forma az egyetemisták körében a súgás. Az is gyakran előfordul, hogy az írásbeli dolgozatok esetén valaki egyszerre több választ is beikszel, azt remélve, hogy a tanár az egyiket biztos elfogadja. Harmadik helyen szerepel az előre elkészített puska használata, illetve a szomszéd nyaggatása a jó válasz reményében.
A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülőről szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülőt segédeszköznek, mint az egyetemisták.
Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.
Meglepő viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az előbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertől kielégítő eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.
A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és műszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek. Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétől, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.
mti
A leginkább elterjedt csalási forma az egyetemisták körében a súgás. Az is gyakran előfordul, hogy az írásbeli dolgozatok esetén valaki egyszerre több választ is beikszel, azt remélve, hogy a tanár az egyiket biztos elfogadja. Harmadik helyen szerepel az előre elkészített puska használata, illetve a szomszéd nyaggatása a jó válasz reményében.
A diákoknak csak alig 1,7 százaléka állította azt, hogy általában a mellette ülőről szokott másolni. A csalási technikák persze némileg változnak a korral: az általános iskolások többet másolnak a szomszédjukról, mint a középiskolások, s kétszer olyan gyakran használják a mellettük ülőt segédeszköznek, mint az egyetemisták.
Ritka az olyan diák, aki az egyetemen kezdi a puskázást: az, aki a vizsgákon csal, már gimnáziumban és az általános iskolában is használt segédeszközt, és aki sokat puskázott a középiskolában, az még többet fog az egyetemen.
Meglepő viszont, hogy a kiválóra érettségizettek sokkal gyakrabban csalnak az egyetemi tanulmányaik során, mint azok, akik épphogy nem buktak meg a középiskolában. Az előbbiek számára ugyanis nem a vizsga letétele, hanem a jó jegy megszerzése a cél. A gyengébb tanulók viszont azért puskáznak kevesebbet, mert nem remélnek a módszertől kielégítő eredményt, és csalással is megmaradnak a nehézségeik, míg a jó tanulók a kockáztatással sokat nyerhetnek.
A jelenség minden társadalmi osztályt érinti, de a lányok becsületesebbek, mint a fiúk: a gyengébbik nem 35 százaléka állítja magáról, hogy soha nem csalt az iskolában, míg a fiúknak csak 25 százaléka nem puskázott soha. Legtöbbet a természettudományi és műszaki szakokon tanulók puskáznak, a jog- és a közgazdaságtudományi hallgatók a legbecsületesebbek. Azzal viszont, hogy puskázás miatt végleg kizárhatják egy iskolából vagy akár öt évre eltilthatják az érettségi megismétlésétől, a francia diákoknak csak alig 16 százaléka van tisztában.
mti