A 18 éves koruk előtt marihuánát rendszeresen fogyasztó fiatalokból lényegesen kevesebb jut be az egyetemre, mint droggal nem élő társaik közül. A tanulókorban lévő ifjúság tagjain végzett három, egymástól független vizsgálat hasonló eredménnyel járt.
Ausztráliában és Új-Zélandon három vizsgálat fejeződött be a marihuánával kapcsolatban és ezek adatainak egyesítése alapján törvénykezési módosítást terveznek. A tervezett módosítás azonban nem a drogra vonatkozó szabályozás enyhítése, hanem éppen a szigorítása. A vizsgálatok ugyanis egyértelműen igazolták, hogy a fiatal korban elkezdett marihuánafogyasztás kifejezetten rontja az iskolai teljesítményt.
Mindhárom tanulmány tizenévesek és fiatal felnőttek adatait dolgozta fel. A 18 éves kor előtt kezdett marihuánafogyasztás következménye, hogy a gyerek esetleg a középiskolát sem fejezi be, kisebb eséllyel pályázik egyetemre és ritkábban kap egyetemi diplomát. A siralmas iskolai teljesítmény főleg azokra volt jellemző, akik már 15 éves koruk előtt kipróbálták és elkezdték a füvezést.
A kutatók figyelembe vették a vizsgált fiatalok családi körülményeit is, anyagi helyzetét és minden olyan tényezőt, amely a kábítószer mellett befolyásolhatta az iskolai előmenetelt. A marihuána kedvezőtlen hatása önállóan, a többi esetleges hatáson túlmenő mértékben érvényesült. A marihuána káros befolyása a fiúk esetében erősebb volt, mint a lányoknál és ez kiváltképp az egyetemi felvételek időszakában látszott. David Fergusson professzor, a legnagyobb vizsgálat vezetője kiemelte, hogy a korábbi föltételezésekkel egyezően a tanulmányok kemény adatokkal bizonyították a marihuánaélvezet korai elkezdése és a mind rosszabb iskolai eredmények közötti összefüggést.
A marihuánázás egyéb, előnytelen hatásai között szerepeltek idegrendszeri és pszichés zavarok, az autóvezetési képességek romlása, illetve további, tiltott drogok használatának elkezdése is.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
