A fejkendő nem, a feszület viszont jó helyen van az iskolában? Közoktatás
Eduline

A fejkendő nem, a feszület viszont jó helyen van az iskolában?

Az európai lakosság szűk többsége ellenzi iszlám fejkendő viselését az iskolákon belül, viszont támogatja feszületek elhelyezését az osztálytermekben - derül ki egy spanyol felmérésből, amelyet szerdán ismertetett a francia hírügynökség.

A megkérdezett európaiak 52,6 százaléka ellenzi, illetve határozottan ellenzi az iszlám fejkendő viselését az oktatási intézményekben. A közvélemény-kutatást 2009 novembere és decembere között 1500 személy bevonásával végezték a BBVA intézet szakértői 12 EU-tagországban, valamint Svájcban és Törökországban. Az 52,6%-os átlag kiszámításakor nem vették tekintetbe a svájci és török válaszadók véleményét.

A fenti átlaghoz képest országonként erőteljes szórást mutat a fejkendő tolerálása. Az elutasítók aránya Bulgáriában (84,3%), Franciaországban (68,7) és Németországban (66,3) a legmagasabb. Spanyolországban, ahol nemrég heves vitát váltott ki egy iszlám kendőt hordó lány kizárása a gimnáziumból, a lakosságnak kevesebb mint a fele (49,6%) ellenzi a kérdéses ruhadarab iskolai viselését.

A legtoleránsabbak a felmérés szerint a lengyelek és a dánok mutatkoztak. E két országban a megkérdezett embereknek csak 25,6, illetve 28,1 százaléka ellenzi, hogy diáklányok (illetve tanárnők) fejkendőt hordhassanak az iskolában.

Az európai lakosságnak átlagosan 54,4 százaléka helyesli feszületek elhelyezését az osztálytermek falán. Olasz- és Spanyolországban, ahol  erős hagyományai vannak a katolicizmusnak, a megkérdezettek 69,9, illetve 49,3 százaléka pártolta a keresztek kifüggesztését. A legmagasabb támogatási értéket mindazonáltal két nem katolikus ország, Nagy-Britannia (77%) és Dánia (78,8) esetében mérték a BBVA munkatársai.


mti

 

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.