Tanítási szünet és igazolt hiányzások: ki miről dönthet sztrájk idején?
Mi történik, ha a diákok és a tanárok nem tudnak eljutni az iskolába a sztrájk miatt? Ki dönthet arról, hogy zárva marad-e az iskola, és mi lesz ebben az esetben a beérkezett gyerekekkel?
A közoktatási törvény rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a közoktatásról szóló törvény értelmében rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el.
A rendkívüli tanítási szünet mellett viszont az iskoláknak gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni. Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni.
Habár a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási órák számíthatók be, az iskola vezetője a fenntartó egyetértésével dönthet úgy, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.
eduline/Oktatási és Kulturális Minisztérium
