November elején publikálta a Die Zeit a Felsőoktatási Fejlesztési Centrum rangsorát, mely csaknem négyezer európai felsőoktatási intézményt vizsgál. A listán csillagokkal jelölik a kategóriák kiváló egyetemeit, ebből pedig ötöt gyűjtött össze a politikatudomány területén a Közép-európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Tanszéke, míg például az Oxford képzése csupán kettőt. Közgazdaság kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzése három csillagot kapott. A rangsor elkészítése során a fő szempont a kutatási tevékenység és a nemzetközi jelleg volt.

A rangsor célja, hogy a mesterképzést és doktori fokozatot elvégezni kívánó hallgatók a számukra legmegfelelőbb képzési helyet találják meg. Csaknem 4000 európai felsőoktatási intézményt vizsgált a CHE számos dimenzió mentén. A legjobb egyetemeket csillagokkal jutalmazták, ahol csillagot azok a legmagasabbra rangsorolt intézmények kaptak, amelyek az összteljesítmény 50 százalékát adták. Azok az egyetemek kerültek be a kiválók csapatába (Excellence Group), amelyek legalább két csillagot kaptak.

A fejlesztési centrum idén a biológia, kémia, matematika, fizika, politikatudomány, pszichológia és közgazdaságtudomány területén állította össze a Kiválósági Rangsorolást (ExcellenceRanking), amely főként az európai felsőoktatási intézmények kutatási erősségeit és a nemzetköziség szintjét méri. A listákon két magyar egyetem található meg: közgazdaságtudományban a Corvinus Doktori Iskolája (három csillaggal), politológiában pedig a CEU Politikatudományi Tanszéke (öt csillaggal). A politikatudományi listán összesen 52 egyetem kapott helyet a legkiválóbbak klubjában: 20 tanszék kapott 2, 11 hármat, 10 négyet, 7 ötöt és 4 hat csillagot.

Régi hagyományok, alacsony helyezés

"Azoknak készült ez a rangsor, akik Európában akarnak továbbtanulni és elismert diplomát szerezni olyan intézményben, ahova külföldiként könnyen beilleszkedhetnek" - mondta el az Edupressnek Enyedi Zsolt, a CEU Politikatudományi Tanszékének vezetője. Az említett intézmény maga is felkerült a listára: az öt csillagot a nemzetközi diákok, hallgatók, doktoranduszok és egyetemi tanárok száma, a mobilitási programokban való részvétel, valamint a CEU-hoz kapcsolódó idézetek, hivatkozások mennyisége miatt kapta.

A rangsorral kapcsolatban Enyedi Zsolt elmondta: a készítők ugyan az intézmények nemzetközi jellegét tartották a rangsor egyik fő szempontjának, akár még előrébb is végezhetett volna az intézmény: a listán ugyanis nem jelenhetnek meg a nem a CEU alkalmazásában álló tanárok. Számos jelentős kutató vendégeskedik ugyanis az egyetemen pár hónap vagy egy félév erejéig és egészítik ki évente a 17-18 fős állandó tanári gárdát 4-5 professzorral, ami viszont a rangsoroláskor nem szempont.

Csak négy európai egyetem előzte meg a CEU-t

Míg a CEU Politikatudományi Tanszéke remekül, néhány neves, komoly hagyományokkal bíró nyugat-európai intézmény például a magyar mögött teljesített. "A nyitottság, a modernitás került itt górcső alá, ebben pedig a sokszor hagyományaikra építő intézmények alul maradnak" - magyarázta a helyzetet a tanszékvezető. Hozzátette: ezek az egyetemek az újító megoldások helyett a hagyományaikra támaszkodnak.

A rangsor készítői csak négy, a budapestinél jobb tanszéket találtak Európában: a dublini Trinity College, a firenzei European University Institute, a brit University of Warwick, és a szintén a szigetországban található Yorki Egyetem került a magyarországi képzés elé. Ötnél kevesebb csillagot kapott azonban az amszterdami, a belfasti, a bolognai, és a frankfurti egyetem, de még az Oxford is.

Háromcsillagos eredményével veri a Corvinus a Bécsi Egyetemet

Közgazdasági területen az Erasmus Mundus mesterképzésekben, a hallgatói és az oktatói mobilitás területén szerzett csillagokat a Corvinus Doktori Iskolája, de érdekes, hogy például ezen szempontok alapján nem szerzett elismerést például a Birminghami Egyetem, a Cambridge és az Oxford sem. A rangsorolt 71 intézmény közül gyengébben szerepelt a Corvinusnál a brit Bristoli Egyetem, a stockholmi intézmény, de még a Bécsi Egyetem is csak két csillagot kapott: az Erasmus Mundus mesterprogramokban való részvétele, illetve a publikációk száma alapján.

A rangsor elkészítéséhez felhasznált szempontok a többek között a következők voltak: publikációk, hivatkozások száma, legtöbbet hivatkozott könyv, Erasmus Mundus mesterprogram lehetősége, a nemzetközi professzorok és diákok száma. A szempontok között szerepeltek továbbá a nemzetközi oktatásra alkalmas tananyagok, a nemzetközi diákok és tanárok száma, valamint az általános tanulmányi feltételek. A rangsort alkotó kritériumok mellett a CHE által készített rangsor sokkal több információt tartalmaz, amely magának a rangsoralkotásnak nem része, mint például a tanszék nagysága, a felvételi feltételek és az akadémiai program részletei. A rangsorolás egyik különleges tulajdonsága, hogy célzatos keresés végezhető vele a kutatói csoportok között. A rangsor itt megtalálható.

Die Zeit/ Edupress