2009. november. 06. 07:20 Eduline Utolsó frissítés: 2009. november. 06. 11:20 Közoktatás

„Soha nem olvasok kötelezőket”

Galaxis útikalauz stopposoknak, Harry Potter, A Da Vinci kód. Néhány azok közül a könyvek közül, melyeket tanulók javasolnak kötelező olvasmánynak. Sok pedagógus, ma már abban sem biztos, hogy a kötelezőket feltétlenül olvasva kell megismerniük a nebulóknak. Mennyire időszerűek a mai kötelező olvasmányok, és lehet-e változtatni a listákon?

A Nemzeti Alaptanterv nem határozza meg a tanároknak azt, hogy mely kötelező olvasmányokat választhatják, a döntésben a tanárok teljes szabadságot kapnak. Sokak szerint hasznos lenne egy központilag kialakított bővebb olvasmánylista, amiből aztán a tanárok választhatnának. Sok pedagógus ragaszkodik az évtizedek óta bevált olvasmányokhoz, pedig ráférne a kötelezők listájára néhány frissítés.

Klasszikus mumusok

 „Soha nem szoktam elolvasni a kötelezőket, anno egyedül a Kincskereső Kisködmönt olvastam el, az még tetszett.  Az Egri csillagokat körülbelül a feléig olvastam el, ott meguntam és inkább maradtam az olvasónaplónál. A „kőszívűt” még el se kezdtem, szerintem azt nem is fogom elolvasni, marad a cd-re kiírt tartalom. Szinte minden kötelező olvasásakor szenvedek”- mondja Balázs, aki most hetedik osztályos.

Sok tanár szerint a klasszikusokat fontos megismertetni a diákokkal, hiszen azok a kultúránk részei. Bármennyire népszerűek is a Harry Potter típusú könyvek, nincs helyük a tanórákon, mivel alacsonyabb irodalmi színvonalat képviselnek. „Ezek a művek örökérvényűek, Harry Pottert pedig így is úgy is elolvassák a gyerekek” – fogalmazott egy magyartanár. Holott ma már elképzelhető, hogy Jókai végtelen leírásai, Nyilas Misi és Nemecsek Ernő figurái helyett ma már pergőbb írásokat és "nyertes" karakterekről szeretnének a diákok olvasni.

Más pedagógusok szerint fontosabb lenne, ha frissülne a kötelező olvasmányok listája, hiszen azok évtizedek óta nem változtak jelentősen. Sőt vannak pedagógiai szakemberek, akik továbbmennek és abban sem biztosak, hogy ezekkel a klasszikus művekkel a diákoknak feltétlenül olvasva kell találkozniuk. A paletta széles: a filmtől az internetig számos mód van arra, hogy a diákok megismerhessék az alapműveket.

„Az a legjobb, ha a diák elolvassa a feladott művet, de még mindig jobb, ha olvasónaplókat vesznek kézbe, mintha semmit sem. Az olvasás megszerettetésére is jó megoldás lehet a klasszikusok átdolgozása” - mondja Szegedi Zsuzsa magyartanár.

„Kilencedikben, szenvedtem a Szigeti veszedelemmel  vagy az Odüsszeiával,  egyedül a Rómeó és Júlián  mosolyogtam néha, de az idei kötelezőket szerettem olvasni. Örkény: Tóték  vagy A Mester és Margarita kifejezetten szórakoztató olvasmányok. Most felsőbb éves koromra már nem ódzkodom annyira a kötelezőktől”– mondja Péter a budapesti Ady Endre Gimnázium végzős tanulója.

Többszörös átdolgozás

Diákok, tanárok szerint egyaránt a hangsúly az olvasás megszerettetésén van. Általános Iskolában, olyan könnyebb műveket kellene a diákok kezébe adni melyekkel élmény lesz számukra az olvasás. Szerintük nem kell félni attól, hogy kicsit populárisabb, érdekesebb művet adjunk a gyerekek kezébe.

 A legtöbb iskolában azonban még mindig kronologikus sorrendben tanítják a szerzőket és a műveket, ami nem feltétlenül szerencsés. „A sorrenden mindenképpen változtatni kellene. Az alsóbb osztályokban sok diák nem tudja befogadni Jókait, a Szigeti veszedelemnek nagyon nehéz a nyelvezete és a Bánk bánt  is sok esetben nehéz értelmezni. Ezeket a műveket bőven elég lenne felsőbb osztályokban tanítani” – fogalmaz Szegedi Zsuzsa, aki azt is elmondta: a kötelezők kiválasztásában szabad kezet kapnak a tanárok, egyedül a tankönyv köti a kezüket. Az ajánlott irodalmat pedig már abszolút a tanár választja ki. 

Sok pedagógiai szakember is amellett érvel, hogy bizonyos könyveket, - például Kosztolányi egyes műveit vagy Mikszáthot -  lehetne alsóbb osztályokban tanítani, míg másokat csupán később, amikor a diákok már megszerették az olvasást és jobban is tudnak értelmezni.

Tőlünk nyugatabbra úgy tartják, hogy egyszerű nyelven kell írni, hogy azok a gyerekek is megszeressék az olvasást, akik addig unalmasnak találták.
Spanyolországban vagy Angliában a klasszikus műveket többször is átírják, hogy befogadhatóbb legyen a különböző korosztályok számára. A Don Quijotének létezik hét, kilenc, és tizenegy éveseknek szóló változata is. Angliában számos Shakespeare-átdolgozás születik azért, hogy a művek minél többekhez eljuthassanak. Svédországban, pedig az ötödikes kötelező olvasmányok között helyet kap egy kalandregény is, amiben időutazók fedezik fel a többi európai ország történelmét.

Egy verzió a kötelező olvasmányok listájára

 9. osztályban: részletek a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Dante Isteni színjátékából, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelméből. Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Rómeó és Júlia

10. osztályban: Moliére: Tartuffe, Voltaire: Candide, Goethe: Faust, Victor Hugo: A nyomorultak, Alexandr Puskin: Jevgenyij Anyegin, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Petőfi Sándor: Az apostol, Arany János: Toldi estéje és Jókai Mór: Az arany ember.

Ajánlott olvasmányok: Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai, E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép

11. osztályban: Madách Imre: Az ember tragédiája, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Balzac: Goriot apó, Gogol: A köpönyeg, Csehov: A csinovnyik halála, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Kosztolányi Dezső: Édes Anna.

Ajánlott olvasmányok: Stendhal: Vörös és fekete, Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: Sirály

12. osztályban: Thomas Mann: Mario és a varázsló, Franz Kafka: Az átváltozás, Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Örkény István: Tóték, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Ottlik Géza: Iskola a határon

Ajánlott olvasmányok: Franz Kafka: A per, Samuel Beckett: Godot-ra várva, Kertész Imre: Sorstalanság

 

Schäffer Dániel

Eduline

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.