Intelligens vagy?
Intelligenciának nevezzük azt, amit az intelligenciatesztek mérnek. Ennél pontosabb meghatározásra nem jutottak eddig a kérdéssel foglalkozó szakemberek. Annyit tudunk, hogy az intelligencia valamiféle problémamegoldó képesség, melynek kiszámolására - mérésére számos ingyenes vagy fizetős teszttel találkozhatunk szörfölés közben. Lehet-e hinni a világháló és a magazinok IQ tesztjeinek?
Az IQ-val foglalkozók körében azzal kapcsolatban van vita, hogy a problémamegoldó képesség pontosan milyen kérdések megoldását is jelenti. Vannak, akik csak a racionális, logikai kérdések megoldásának képességét és a nyelvi adottságokat értik ez alatt, mások jóval összetettebben határozzák meg a fogalmat.
Az 1980-as években Howard Gardner kidolgozta többszörös intelligenciaelméletét, melyben hét összetevőjét különbözteti meg az intelligenciának: logikai, racionális, téri, nyelvi, zenei, mozgásos, interperszonális (személyközi), és intraperszonális (személyen belüli). Az utóbbi két tényezőt manapság az EI (Emotional Intelligence) azaz az érzelmi intelligencia részeként tartják számon. Az intelligenciatesztek általában az első három tényezőt mérik, és sok intelligenciakutató vitatja a többi létjogosultságát az intelligencia fogalmán belül. Az intelligenciaszintet az intelligenciahányadossal mérik. Ez az intelligenciakvóciens, másnéven az IQ.
Művelt és intelligens?
Az első IQ-tesztet két pszichológus - Alfred Binet és Theodore Simon állította össze a 20.század elején. Binet és Simon elsősorban azt vizsgálták, hogyan tudnak a gyerekek az iskolában megjegyezni bizonyos adatokat, milyenek gyakorlati ismereteik, milyen szókinccsel rendelkeznek, hogyan oldanak meg bizonyos problémákat.
A nemzetközi Mensa klub tömöríti a legmagasabb intelligenciájú embereket. A klubnak közel százezer tagja van, ebből Magyarországon nyolcszázan élnek. A Mensa HungarIQa célja az intelligencia népszerűsítése, az intelligenciára vonatkozó kutatások támogatása, illetve, hogy "az emberi intelligenciát az emberiség javára lehessen fordítani". Az egyesület komoly tesztet szervez, mely belépőt is jelenthet a bizonyos „két százalékba” abba a csoportba, melynek IQ-ja átlagon felüli. A tesztet később hivatásos pszichológusok értékelik, megírásának alsó korhatára 17 év.
Az egyszeri halandó gyakran hajlamos összekeverni a műveltséget az intelligenciával. Bár a két tulajdonság gyakran együtt jár, a kettő nem ugyanaz a fogalom. Az intelligens emberek általában műveltek, ám a művelt emberek intelligenciája nem feltétlenül nagyon magas. Az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket, melyeknek azonban nem lenne ott a helyük.
Intelligencia és internet
Mi következik?
A legtöbb interneten elérhető kérdéssor nem igazi IQ-teszt, hiszen egy igazi teszt előállítása nagyon időigényes és meglehetősen drága. Ezeket a teszteket előzetesen több ezer, speciális szempontok alapján kiválasztott emberen próbálják ki – ami több évet is igénybe vehet -, majd pszichológusok a próba alapján értékelik a tesztet. Egy valódi IQ-teszt - a Mensa felvételi tesztje is ilyen - minden esetben jogdíjas, tehát kitölteni sem lehetne az interneten ingyenesen – hangsúlyozzák a Mensa szakemberei. A Mensa IQ - tesztjének kitöltése 2000 forintba kerül.
Az interneten inkább komoly tesztnek álcázott fejtörőkkel, intelligencia - tesztként hirdetett becsapós kérdéseket tartalmazó sorozatokkal, vagy vicces játékokkal találkozhatunk. Vannak nehezebb feladatsorok is, ám ezek elsősorban logikai kérdéseket tartalmaznak, így szintén nem lehet az IQ egészét mérő teszteknek tekinteni őket.
Nem egyszer bosszúság is érhet, ha belevágunk egy tesztbe: azok befejezése után ugyanis néhol a következő üzenettel találkozhatunk: „ahhoz hogy elérje a kiszámított IQ-t Küldjön egy SMS-t a 0690…. számra.” Léteznek azonban komolyabb tesztet ígérő honlapok is, melyek előre közlik a próbatétel árát.
EQ vagy IQ?
Több pszichológus úgy véli, hogy az IQ- tesztekkel, nem lehet teljesen megmagyarázni az intelligencia interperszonális és intraperszonális tényezőit. Ezek már ugyanis az érzelmi intelligenciához tartoznak, amely segítségével képesek vagyunk a saját érzéseinket és mások érzelmeit érzékelni, kezelni, adott esetben pozitívan befolyásolni.
Az érzelmi intelligenciánk nem más, mint a körülöttünk lévő emberek megértésének képessége: mi ösztönzi őket, hogyan lehet hatékonyan együttműködni velük. Az interperszonális intelligencia segít hozzá, hogy megérezzük mások hangulatát, vérmérsékletét, vágyait, és ezekre megfelelő módon reagáljunk. A sikeres üzletemberek, diplomaták, tanárok vagy orvosok lehetséges, hogy átlagos IQ-val rendelkeznek, de nagyon valószínű, hogy interperszonális intelligenciájuk kiemelkedő.
Az intraperszonális intelligencia pedig az előbbi befele forduló megfelelője, vagyis képességünk arra, hogy megformáljuk önmagunk pontos, valósághű modelljét, s ezt alkalmazni tudjuk életünkben.
Az érzelmi intelligencia kevésbé népszerű a neten, mint az IQ mérése, talán azért, mert nem is mérhető olyan pontosan. Az érzelmi intelligencia - az IQ-val szemben- fejleszthető. Kutatások azt mutatták ki, hogy nem feltétlenül azok a legboldogabbak és legsikeresebbek, akik a legokosabbak, hanem azok, akik életük fontos döntéseit megérzéseikre hallgatva, intuícióikat követve hozzák meg.
Schäffer Dániel
eduline
