2009. augusztus. 08. 07:36 Eduline Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 09. 09:47 Közoktatás

Pótfelvételi: előnyben a költségtérítéses diákok

Ha egy diáknak nem sikerült bekerülnie valamely felsőoktatási intézménybe, a pótfelvételin még sikerrel pályázhat, igaz, főleg költségtérítéses képzésre - írja a HVG múlt heti számában. Az utólagos felvételeknek köszönhetően a több mint 90 ezer jelentkezőből tavaly szinte mindenki bekerült a felsőoktatásba, és a közel 14 ezer pótfelvételin bejutó diák felülírta a felvételi eredmények alapján kialakult rangsort is.


Ez nem is csoda, hiszen egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb intézményben a pótfelvételin bekerültek több mint 10 százalékát adták az összes felvettnek (lásd táblázatunkat). Csak néhány nagy budapesti egyetem elégedett meg a sima felvételi eljárásban bejutottakkal – a Műegyetemre vagy az ELTE-re aránylag kevesen kerültek be később –, a többség tárt karokkal fogadta a pótfelvételiseket. Így tettek a vidéki tudományegyetemek is, a szegedi, illetve pécsi egyetemre például egyenként közel ezer diákot vettek fel utólag. A júliusban felvettek számához viszonyítva a legtöbb diák a parányi kalocsai intézménybe, a Tomori Pál Főiskolára került be (majdnem megduplázta így az intézmény a felvettek számát), de a Dunaújvárosi Főiskola 2008-ban felvett diákjainak az egyharmada is pótfelvételis volt.

táblázatHVG

A tavaly felvett pótfelvételisek nagy része, több mint 8 ezer diák alapképzésre jutott be. Alapképzésre azonban csak nagyon kivételesen lehet államilag támogatott helyre jelentkezni, a kormányzat ugyanis elsősorban költségtérítéses diákok felvételét engedélyezi. Így lesz ez az idén is: július elején Manherz Károly oktatási minisztériumi államtitkár tájékoztatta az intézményeket, hogy pótfelvételire csak költségtérítéses szakok hirdethetők meg – kivételt képeznek azok a mesterképzések, amelyeket a Magyar Akkreditációs Bizottság az idei év februárjától hagyott jóvá.

[[ Oldaltörés: A tavalyi számok ]]

Tavaly a minisztériumi intencióknak megfelelően végül mindössze 224 pótfelvételis diák jutott alapképzésben államilag támogatott helyre, de nagy többségüket levelező tagozatra irányították, nappali alapképzésen helyet mindössze a Zrínyi-egyetem négy, had- és biztonságtechnikai mérnök diákjának sikerült megcsípnie. A többiek vállalták a költségek fizetését, mind nappali, mind esti, illetve levelező tagozaton. 

A pótfelvételisek többsége saját maga finanszírozza majd tanulmányait, ez alól kivételt jelentenek a felsőfokú szakképzésre jelentkezők: közülük nagyon kevesen hajlandóak pénzt áldozni saját képzésükért, 2500 államilag támogatott mellett mindössze 78-an vállalták költségtérítés fizetését oktatásukért. Idén ez másként lesz: e képzésben sem lehet támogatott helyre jelentkezni. 

A felsőfokú szakképzésben a slágerszakok egyébként hasonlóak az alapképzésbe jelentkezők választásához, tavaly a legtöbben, közel félezren idegenforgalmiszakmenedzser-képzésre jelentkeztek, és sokan mentek vendéglátóipari szakmenedzsernek is. Hagyományosan népszerűek voltak a kommunikációs és médiatechnológus szakok, mint ahogy a banki, pénzügyi ügyintézőké is. Ezek mellett igazán csak a csecsemőgondozó-, illetve ifjúságsegítő-képzésre jelentkeztek még sokan. Az államilag támogatott felsőfokú szakképzést választók nagy száma azt is jelentheti, hogy olyanok is sokan ezt próbálták meg, akik nem tudják vállalni a költségtérítéses alapképzést, viszont el akarták kezdeni felsőfokú tanulmányaikat.

A mesterképzésre tavaly is sokan jelentkezhettek államilag támogatott helyre is, e képzésen amúgy is jelentős kapacitás üresen maradt. Nem véletlen, hogy a valamivel több mint 4 ezer, „normális” felvételi eljárásban felvett mesterképzős mellé a pótfelvételin még több mint 2 ezren jutottak be.

A pótfelvételiseknek egy szempontból van előnyük a júliusban bekerültekkel szemben: már előre tudhatják, felveszik-e őket, avagy sem. Ugyanis azok a pontok számítanak pótfelvételin is, amelyek a hagyományos eljárásban kialakultak, azaz ha például egy költségtérítéses jogászképzésre júliusban be lehetett 250 ponttal kerülni, akkor a pótfelvételire kényszerült diák, ha ennél magasabb a pontszáma, minden további nélkül bejuthat. Ennek csak az a feltétele, hogy a felvételi tárgyakból legyen érettségije, ez azonban például épp a jogász szaknál nem probléma, mert két kötelező tárgy – a magyar és a történelem – a felvételi.

A pontszámokat viszont jól kell ismerni, ugyanis pótfelvételin csak egy intézménybe lehet beadni kérelmet. Azaz ha olyan helyre küldi be valaki a jelentkezési lapját, ahol a pontszám magasabb, mint amit az érettségi eredményéből, illetve többletpontjaiból ki lehet számolni, akkor csak elvesztegeti a jelentkezéshez szükséges 5 ezer forintját. Egyébként arra is figyelni kell, hogy csak az nyújthatja be a jelentkezési kérelmét, akinek nem sikerült a rendes eljárásban sehová bejutnia, illetve abban az évben nem is jelentkezett. Tehát ha valakit felvettek, az a pótfelvételivel már nem korrigálhatja azt a hibáját, hogy a jelentkezési lapon nem megfelelő sorrendbe állította az intézményeket vagy szakokat, és ezért egy nem igazán kívánt helyre jutott be.


RIBA ISTVÁN
HVG


„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.