Bajba kerülhet a reál középiskolai oktatás, ha a felvételi tendenciák így folytatódnak - állítja a szerző. Idén ugyanis rendkívül kevés hallgatót vettek föl természettudományos tanári mesterképzésre. Kevesebbet - esetenként fele-harmadannyit -, mint ahányan például 2007-ben ilyen diplomát szereztek. (Korábban főiskolai és egyetemi szintű tanári okleveleket is kiadtak - előbbivel általános, utóbbival középiskolában lehet tanítani -, a bolognai rendszerben azonban már csak mesterfokozaton lehet tanári diplomát szerezni.)

Fizikatanári mesterszakra például összesen 42 hallgató került be, miközben két éve 60-an kaptak fizika szakos egyetemi szintű tanári diplomát. Kémia szakos tanárnak most 24 hallgató tanulhat; 2007-ben 45 diplomát adtak át. Biológiatanári szakra 59 hallgatót vettek föl az idén, két éve 145-en szereztek oklevelet, az informatikatanári szakon 194-en tanulhatnak, két éve 271 diplomát adtak ki. 

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megjegyezte: ma már csak dupla tanári szakos diplomát adnak ki, de még nem összesítették, hogy a második szaknak mit választottak a hallgatók - ez még javíthat az arányokon.

Még siralmasabbá teszi viszont a képet, ha a felvételi létszámhoz a szokásos lemorzsolódási adatokat is hozzászámítják. Hiszen a hallgatóknak csupán a fele szerzi meg az előírt képzési időn belül a diplomáját. Épp ez az, ami miatt a mesterképzésekre általában véve is igen alacsony volt az érdeklődés az idén. Erre a fokozatra ugyanis vagy a korábbi rendszerben szerzett főiskolai diplomával, vagy a bolognai oktatásban abszolvált alapszintű oklevéllel lehet felvételt nyerni.