A felvételizők szerint is emelni kellene a minimum ponthatárat Közoktatás
Edupress

A felvételizők szerint is emelni kellene a minimum ponthatárat

A középiskolások egyetértenek a felsőoktatási intézményvezetők álláspontjával, mely szerint 200 pontra emelnék a 160 pontban meghatározott felvételi minimumot - derült ki a Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) kutatásából. 264 érettségit adó középiskola 3086 diákja vett részt a kutatásban, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben.

A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásában részt vett diákok fele teljes mértékben egyetért a ponthatárok emelésével. A tavalyi év tapasztalatai alátámasztják a diákok elvárásait. 2008-ban egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, és egy szakon sem kellett a maximumot, 480 pontot teljesíteni. 

Kiemelkedő 475-ös ponthatár egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakján volt, a diákok 85 százaléka így pótfelvételi nélkül jutott be a választott egyetemre vagy főiskolára. 

Az idei évben felvételizők optimisták: 73 százalékuk hisz benne, hogy az érettségi évében felveszik, és további 20 százalékuk gondolja, hogy legkésőbb az érettségit követő évben bekerül a felsőoktatásba. Mindössze 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem számít sikeres felvételire. A bejutással kapcsolatban legbizakodóbbak a műszaki (86 százalék), jogi és igazgatási (81 százalék), bölcsészettudományi (79 százalék), valamint orvosi (79 százalék) pályára készülő diákok.

edupress
"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.