Minden munkáltatónak és nem átalányadózó egyéni vállalkozónak az éves bruttó bérköltség 1,5 százalékát a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie, mint szakképzési hozzájárulást. A szakképzési hozzájárulás felhasználható a kötelezően befizetett összegen túl gyakorlati képzés megszervezésével, fejlesztési támogatás nyújtásával, saját munkavállalók képzésével vagy pénzbeli teljes befizetéssel.

Mátyus Mihály a konferencián tájékoztatott, az egyes adótörvények öt paragrafusának módosításával változott a szakképzési hozzájárulási törvény, illetve egy önálló törvénymódosítási javaslatot is elfogadott a parlament. Mint elmondta: július elsején lépnek életbe az adótörvények szakképzési hozzájárulásra vonatkozó azon módosításai, amelyek csökkentik az eddig teljesen elszámolható tárgyi-, anyag-, és ösztöndíjköltségeket a szakképzési hozzájárulásban."Az elfogadott adótörvények elsősorban a gyakorlati szakképzésben elszámolható tárgyi eszközök körét érintik, a gyakorlati képzést végző intézményeknél a tanulói juttatásként elszámolható összeget, a minimálbér 50 százalékát, a hiányszakmák esetében 70 százalékát a törvény 20 százalékra, hiányszakmákban 40 százalékra csökkentette. A gyakorlati képzést nyújtóknak így 10 százalék önerőt kell biztosítaniuk" - tájékoztatott a főosztályvezető. Hozzátette: az eddig korlátlanul elszámolható csoportos gyakorlati képzésre eszközölt beruházásokat a módosítás szerint nem lehet elszámolni, a továbbiakban csak a gyakorlati képzésben használt tárgyi eszközök javításának, karbantartásának az 50 százaléka számolható el. Módosult az oktatókra elszámolható bér a hozzájárulás terhére, eddig a minimálbér három-ötszöröse között lehetett az elszámolható összeg, ez most a minimálbér maximum két-háromszorosára csökkent - folytatta Mátyus Mihály.

Módosult továbbá az iskoláknak átadható fejlesztési hozzájárulás mértéke is, a felsőoktatási intézmények, illetve szakképző intézmények számára átadott hozzájárulás mértéke nem lehet nagyobb a szakképzésben részt vevő tanulói létszám és a gyakorlati hallgatói normatíva kétszeresének szorzatánál, ez körülbelül 212 ezer forint tanulónként egy évben - mondta a főosztályvezető.

Mátyus tájékoztatott, az önálló törvénymódosító javaslatként benyújtott és elfogadott, szakképzési hozzájárulási törvényt érintő módosításának, amelyet hétfőn fogadott el a parlament, négy célja volt, köztük a non profit gazdasági társulások hozzájárulási kötelezettségének szabályozása, valamint a szakiskolai ösztöndíj bevezetése, és azok forrásának biztosítása.

A szakképzési törvény módosításával kapcsolatban Szatmáry Kristóf Fideszes politikus hétfőn interpellációt nyújtott be a Parlamentben, amelyben az elmúlt évek tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: minden második szakmát tanuló diáknak van lehetősége szakmáját gyakorlati képzőhelyen elsajátítani, ez mintegy 44 ezer tanulószerződést jelent - mondta a képviselő.

Szatmáry szerint a támogatások csökkentése kevesebb, mint 10 milliárd forint megtakarítást eredményez, míg a törvény bevezetésével a tanulószerződések száma rövid távon akár 60-70 százalékkal is csökkenhet, aminek következményeként akár több száz vállalkozás is tönkremehet.

Kérdésként fogalmazta meg Szatmáry, hogy számoltak-e azzal, hogy csökkenhet a foglalkoztatás szintje, ha a gyakorlaton lévő tanulók 50 százalékos aránya 25 százaléka csökken? Herczog László szociális és családügyi miniszter parlamenti válaszában úgy fogalmazott: valószínű, hogy a törvényi változások valamelyest csökkenteni fogják a vállalkozások képzési hajlandóságát, szerinte azonban nem olyan drámai mértékben, ahogy azt Szatmáry Kristóf prognosztizálja. Herczog szerint a vállalkozások figyelembe fogják venni, hogy amennyiben nem folytatnak gyakorlati képzést, akkor elesnek például bizonyos támogatásoktól. Mátyus Mihály a nyilatkozatokkal kapcsolatban a konferencián elmondta: nem szeretne jóslásokba bocsátkozni a szakképzést érintő törvénymódosítások hatását illetően, azt azonban leszögezte: az elszámolhatósági kör csökkent ugyan, de nem szűnt meg. A főosztályvezetője három fontos pozitív gazdasági hatást hangsúlyozott a gyakorlati képzést biztosító vállalatokat illetően: az MPA képzési alaprész decentralizált keretből nyújtott támogatások elnyerését, a foglalkoztatott tanuló által előállított termék értékét, valamint a munkaerő-utánpótlás biztosításának lehetőségét. Az MPA képzési alapról Mátyus elmondta: egy része ugyan most zárolás alatt áll, de a tavalyi évről áthúzódott csaknem másfél milliárd forint elnyerhető összeg. Hozzátette: 2003-2008 között nagyjából 14-15 milliárd forintot nyertek el a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek az MPA képzési alapból.

Forrás: Edupress