Közel egymillió angol fontot pazarolnak el a britek évente arra, hogy elősegítsék a felnőtt lakosság tanulásba való visszatérését – állítja Anna Vignoles professzor, a London Egyetemhez tartozó Oktatási Intézettől. „A tanóráknak azonban igazán csak akkor van értelmük, ha a gyermekévek alatt veszünk részt rajtuk” – mondta a vezető szakértő, aki szerint az alacsony képzettségűek nagy része sikertelenül próbálja tovább- vagy átképezni magát.

Csak a 2006/2007-es tanévben 995 millió fontot költött a kormány az alapvető készségek fejlesztésére, és azóta is milliókat pumpál a felnőttek alaptudásának javításába, hogy a nem foglalkoztatottakat – melynek számottevő hányada igen-igen korlátozott képességekkel rendelkezik az írásbeli szövegek használatában – munkához segítse. A miniszterek ragaszkodnak álláspontjukhoz, miszerint ez létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági válságban az inaktívak munkához jussanak, hozzájárulva Nagy Britannia gazdasági versenyképességének fellendítéséhez.

„Köztudott, hogy az egyéni alapképességek szintje határozza meg a jövedelemszintet, ám a kutatások azt mutatják, hogy ezekre leginkább csak a gyermekévek alatt lehet szert tenni. A felnőttek fejlesztését szolgáló intézkedések és a képesítések nagyrészt hatástalanok.”

Vignoles professzor szerint az érintettek általában a mindössze 20 órás rövid képzésprogramokon vesznek részt szívesen, ám az itt szerezhető tudással még nem megy sokra a gazdaság. Ehhez ugyanis intenzív, 100-150 órás készségfejlesztő képzések szükségesek, melyek azonban ennél is költségesebbek.

„Az alapvető képességek oktatása növelheti a munkaerő piaci esélyeket, de hogy a gazdasági versenyképességet nem lendítik fel, az biztos” - mondta a szakértő.