Hányszor kell átképezni magunkat? Közoktatás
Eduline

Hányszor kell átképezni magunkat?

Női munkavállalói kutatás címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány.

Egy széles körben elvégzett kutatás azt vizsgálta, hogy erősen felgyorsult, tudásalapú világunkban, hányszor kell átlagosan egy embernek átképeznie magát vagy szaktudását egy speciális irányba fejlesztenie, hogy a munkaerőpiacon versenyképes maradhasson. Az új paradigma, az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik: ezért „Női munkavállalói kutatás“ címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A kutatás internet-alapú és hagyományos kérdőíves mintavétele a közelmúltban indult.

Az átképzések száma a nők esetében magasabb, mert nagy számban ideiglenesen elhagyják a munkahelyüket és gyermeket vállalnak, nevelnek, gondozzák a családok idősebb vagy rászoruló tagjait. A két hatás együttesen a nők alkalmazását megnehezíti: fiatal korban – fiatal anyaként –, majd később az 50+ korosztály tagjaként kerülnek nehéz helyzetbe a munkavállalás terén. A remények szerint, ha ők is a megfelelő eszközök segítségével lépést tudnak tartani a felgyorsult fejlődéssel és végig versenyképes tudással rendelkeznek, akkor jelenlegi foglakoztatási helyzetük javítható.

A kutatás során olyan nőket kérdeztek meg online és hagyományos, személyes kérdőíves adatfelvétel során, akik: pályakezdő dolgozók (az elmúlt három évben kezdtek el dolgozni) vagy hosszú idő után újra munkába álló dolgozók, folyamatosan munkaviszonyban állnak vagy munkanélküliek, akik tervezik a munkába állást.

A projekt célja, hogy az alapítvány kutatása során megadhassa a választ a kérdésre: melyek azok a kompetenciák, illetőleg melyek egymásra épülése és fejlesztése segíti leginkább a nők munkába állását és munkában maradását. A projekt célcsoportjai elsődlegesen a gazdasági élet szereplői, a munkáltatók és a társadalompolitikai döntéshozók, kormányzati szervezetek. Az eredmények tükrében az Alapítvány javaslatokat kíván megfogalmazni a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági és társadalompolitikai döntéshozók számára a kívánatos gyakorlat kialakítása és támogatása érdekében.

A kutatás egyrészt szekunder elemzésből, másrészt primer adatfelvételből áll. A primer kutatás alapja egyrészt klasszikus, kérdezőbiztosos kérdezés, másrészt online alapú kérdőíves (CAWI). A kutatás eredményeit összegező záró tanulmány 2009 júliusában kerül kiadásra, amelynek bemutatásához záró konferencia is kapcsolódik. A program során további panelbeszélgetéseket is terveznek szakemberek és az érintettek részvételével.

Az érintettek valós igényeinek felmérésének érdekében az Alapítvány felhívást tesz közzé a kutatási kérdőív kitöltésére. Az online kérdőív elérhető az Alapítvány honlapján.