Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé válnak? Jelent-e megoldást egy esetleges szakmai átképzés rövid vagy hosszú távon? Sorozatunk következő részében ezekre a kérdésekre is válaszolunk

Mint arról korábban már írtunk, a mostanában állásukat elvesztőknek nemcsak új munkát kell találniuk, hanem a gazdasági helyzet, a munkaerőpiac gyökeres átalakulását is meg kell élniük, és mindezek tudatában megtalálni a számukra ideális megoldást. Többségük nem riad vissza az átképzéstől, pályamódosítástól. Bármilyen képzésben való részvétel rövid távon is megoldást jelent, mert nem telnek tétlenül napjaink, illetve minimális anyagi juttatást is kapunk a képzés ideje alatt, amennyiben regisztrált munkanélküliek vagyunk. A képzés hosszú távon új szakmát, megélhetést biztosít.

 Képzési és munkaerő-piaci tendenciák

Európában általános tendencia, hogy termelő típusú gazdaságból szolgáltató típusúvá alakul a gazdaság, ami a munkahelyek foglalkozásonkénti megoszlásának alakulását is jelentősen, illetve egyre gyorsuló ütemben változtatja meg. Ez a folyamat Belgiumban közel tíz évet vett igénybe, de az állandóan változó gazdasági helyzet következtében nem valószínű, hogy teljesen lezárult. Míg Magyarországon egy-két évtizeddel ezelőtt a képzési rendszer - a várható munkaerő-piaci igényekhez igazodva - viszonylag jól tervezhető volt, addig manapság nehéz feladat előtt állnak azok az intézmények, amelyek nemzeti szinten hivatottak eldönteni, milyen tudásbázisra lesz szükség öt-tíz év múlva a magyar piacon. Ezért egyre több olyan szakmai képzés jelenik meg a megújuló szakképzési palettán, amire ma még nincs is kereslet: nem tűnik jó ötletnek az elsajátításuk, illetve olybá tűnhet, hogy egyes szakmákat - a kelleténél jobban - népszerűsítenek az intézmények. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy ma meglévő munkahely már nem létezik akkor, amikor a most induló képzésből négy év múlva kikerül a friss diplomás.

Élethosszig tartó tanulás

Bár a globális gazdasági válság nem tart örökké, arra számíthatunk, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés eredményeképpen a folyamatos önfejlesztés/tanulás életformánkká válik.  Ez annyit jelent, hogy míg régen egy szakma elsajátítása elég volt ahhoz, hogy egy életen át megélhetést és szakmai elismerést biztosítson, addig ma valószínű, hogy két-három szakmát is meg kell tanulnunk, legalább két-három pályamódosítást kell átvészelnünk életünk során. A változtatások régiónként, iparáganként és egyénenként eltérő intenzitásúak és üteműek lehetnek, de annak érdekében, hogy megtartsuk (vagy fejlesszük) versenyképességünket a munkaerő-piacon, folyamatosan tanulnunk kell. Nem feltétlenül mindig új szakmát, de nyelvet, gépjárművezetést vagy egyéb hasznos ismereteket, mint például az időgazdálkodás, projekt-vezetés vagy Európai Uniós pályázatírás.

...

a teljes cikk elolvasható a hvg.hu Karrier rovatában

forrás: HVG