Tehetséggondozás a médiában és zenében
A tehetséggondozás az egyéni életesélyek alakulása, de tágabb értelemben az ország gazdasági versenyképességének javítása szempontjából is fontos tevékenység. A hazai felsőoktatási intézményeken kívül, a cégek körében is egyre népszerűbb gyakorlat a tehetséges hallgatók gondozása, ám tudományterülettől is függ ennek alkalmazhatósága.
A PR Herald ügynöksége és szerkesztősége kreatív szellemi műhelyt működtet többek között a BKF-n tanuló kiemelkedő fiatalok számára, a művészeti felsőoktatás pedig már maga a kiválasztás utáni tehetséggondozás.
Varga Mihály, a PR Herald főszerkesztője, a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola oktatója szerint a tanítás egyik legfontosabb eszköze és legeredményesebb módszere, ha az oktató a tudásátadás folyamatát élménnyé teszi a hallgatóság számára. „A játékos oktatás az önálló, innovatív gondolkodás alapja” - mondta a főszerkesztő. A PR és médiakapcsolatok, médiatervezés és médiagyakorlat tárgyakat oktató Varga Mihály éppen ezért szellemi műhelymunkával támogatja a fiatal tehetségek kibontakozását, a PR Heraldnál létrehozott műhelymunkát – amelyben jelenleg körülbelül 25 hallgató vesz részt – nagyon fontos missziónak tartja az ügynökség életében és oktatói tevékenységében egyaránt. A műhelymunka részeként vasárnap délutánonként rendszeresen tematikus szakmai beszélgetésekre kerül sor, amelyen az adott téma egy-egy szakértője beszélget a tehetséges fiatalokkal. A műhelymegbeszélések áttételesen segítséget jelenthetnek a fiataloknak a megfelelő gyakorlati helyek kiválasztásától kezdve, a későbbi elhelyezkedéseken át, akár újonnan induló vállalkozásaik beindításához. A BKF Bamako Team-nek például tanácsokat adnak a különböző támogatások megszerzésének módszereihez.
„Nagyon fontos, hogy egy oktató, mint munkaerő-piaci szakember tekintsen a padokban ülő hallgatókra, mert minden évfolyamon van 5-10 százalék kimondottan tehetséges és kiemelkedő kompetenciájú diák” – mondta a főszerkesztő. A PR Herald többek között olyan tehetségeket nevelt, mint Nagy Ákos Attila, a VM Comm ügyvezetője, Szollár Domonkos, a Budapest Airport szóvivője, vagy Tóth Noémi, a DUE Országos Diákmédia Pályázatán első helyezett, a BKF jelenlegi hallgatója.
A művészeti felsőoktatásban némiképp más a helyzet, hiszen a háromlépcsős felvételi rendszer egy komolyabb kiválasztási folyamat, mint a hagyományos képzések esetében. A Kodolányi János Főiskola jazztanszéke második éve működik, 50 hallgató tanul 8 szakirányon. A szakmai oktatáson túl az előadóművész képzéseken nagyon fontos a színpadi jelenlét területén szerzett rutin, amelyben a tanszék oktatói és a főiskola együttműködésével segíti a hallgatókat. „A heti rendszerességű főiskolai klub keretében például minden hallgató lehetőséget kap a zenélésre” – mondta Mits Gergő tanszékvezető. A meghívott előadókkal, illetve zenetörténeti beszélgetéssel fűszerezett programsorozatot februártól Budapesten is beindítja a főiskola a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel karöltve, ami terepet kínál a hallgatóknak egy hetente megrendezett közös örömzenélésre, egyúttal tapasztalatszerzésre. Számos további kezdeményezés támogatja az előadóművésznek tanuló hallgatókat, a főiskola pl. tavaly megrendezte az első nemzetközi jazz-zenekari versenyt, ahol felléphettek a hallgatók, valamint számos külföldi megmérettetésen képviselteti magát a tanszék hallgatóval.
A tehetséggondozásról Mits úgy nyilatkozott: művészeti képzésben egyrészt jól működik a kiválasztás, tehát a felvételi rendszeren átjutók döntő többségénél a képességek magukban hordozzák egy sikeres pálya lehetőségét, másrészt viszont nagy a felelőssége az oktatóknak, hiszen itt emberi álmokról és sorsokról van szó, amit időnként idejében össze kell törni a további kudarcok elkerülése végett.
