Prágában a cseh elnökség nyitóeseményéhez kapcsolódva a Kreativitás és Innováció Európai Évének hivatalos nyitókonferenciáját is megrendezték január 7-én . A rendezvényt Ondrej Liska cseh oktatásügyi miniszter és Jan Figel, oktatásért felelős európai biztos nyitotta meg, mindketten hangsúlyozták a kreativitás és innováció egyéni, társadalmi és gazdasági jelentőségét.
A siker kulcsa a folyamatos reagálás a változó környezetre, erre pedig a kreatív erőforrások tesznek képessé. Ondrej Liska egyenesen a válság ellenszerének nevezte az oktatást, és kiemelte, hogy a kreativitás és innováció témája hangsúlyosan jelen van a versenyképes és nyitott Európát célzó cseh elnökségi prioritásokban.
Jan Figel elmondta, a Kreativitás és Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. A sikerhez nyitott elmére és nyitott szívre van szükség: a racionális megközelítés és az empátia ötvözete vezethet célra.Az évet különböző szakterületekről és különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román származású francia filmrendező vagy Blanka Ríhova cseh mikrobiológus, és nem utolsósorban Rubik Ernő professzor, és Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója.
A nagykövetek kerekasztal-beszélgetése eredményeként megfogalmazott ajánlásokat Esko Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök ismertette a konferencián. Hangsúlyozta, a jelenleg megélt gazdasági válság egyben lehetőség is, hiszen előfordul, hogy fontos és szükséges reformokat válság nélkül lehetetlen lenne keresztülvinni. A kreativitás alapja a jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Tudásalapú társadalomról beszélünk, de az oktatási rendszerek még nem igazodnak ezekhez az új igényekhez, radikálisan át kell őket alakítani. Az emberi tőkébe való befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott, miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen alapszik. Zárásként hozzátette, hogy a kreativitás és innováció által elért siker nemcsak gazdasági, anyagi jellegű, hanem jobb emberi életet eredményez.
A kreativitás és innováció európai éve átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is.
Az év hivatalos hazai programjának összeállítása céljából a Tempus Közalapítvány pályázati felhívást tett közzé, mely elérhető a www.tka.hu címen, és amelyben várnak olyan programokat, ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek témájukkal és célkitűzéseikkel a Kreativitás és Innováció Európai Évének kezdeményezéséhez illeszkednek. Az ötletpályázatra benyújtott javaslatok közül a szervezők mintegy ötven kezdeményezést választanak ki, amelyek a szakmai elismerés mellett nem anyagi jellegű támogatást is kapnak kezdeményezésük megvalósításához, és ezek adják majd az év hivatalos hazai programjának gerincét.
A magyarországi nyitórendezvény februárban lesz. Az Év egyik kiemelt eseménye lesz májusban az a konferencia, amelynek témája a kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulás tükrében. A programokról és rendezvényekről februárban, a partnerszervezetekkel való egyeztetés és az ötletpályázat lebonyolítása után lesz elérhető részletes információ.
(www.edupress.hu)
Jan Figel elmondta, a Kreativitás és Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. A sikerhez nyitott elmére és nyitott szívre van szükség: a racionális megközelítés és az empátia ötvözete vezethet célra.Az évet különböző szakterületekről és különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román származású francia filmrendező vagy Blanka Ríhova cseh mikrobiológus, és nem utolsósorban Rubik Ernő professzor, és Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója.
A nagykövetek kerekasztal-beszélgetése eredményeként megfogalmazott ajánlásokat Esko Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök ismertette a konferencián. Hangsúlyozta, a jelenleg megélt gazdasági válság egyben lehetőség is, hiszen előfordul, hogy fontos és szükséges reformokat válság nélkül lehetetlen lenne keresztülvinni. A kreativitás alapja a jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Tudásalapú társadalomról beszélünk, de az oktatási rendszerek még nem igazodnak ezekhez az új igényekhez, radikálisan át kell őket alakítani. Az emberi tőkébe való befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott, miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen alapszik. Zárásként hozzátette, hogy a kreativitás és innováció által elért siker nemcsak gazdasági, anyagi jellegű, hanem jobb emberi életet eredményez.
A kreativitás és innováció európai éve átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is.
Az év hivatalos hazai programjának összeállítása céljából a Tempus Közalapítvány pályázati felhívást tett közzé, mely elérhető a www.tka.hu címen, és amelyben várnak olyan programokat, ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek témájukkal és célkitűzéseikkel a Kreativitás és Innováció Európai Évének kezdeményezéséhez illeszkednek. Az ötletpályázatra benyújtott javaslatok közül a szervezők mintegy ötven kezdeményezést választanak ki, amelyek a szakmai elismerés mellett nem anyagi jellegű támogatást is kapnak kezdeményezésük megvalósításához, és ezek adják majd az év hivatalos hazai programjának gerincét.
A magyarországi nyitórendezvény februárban lesz. Az Év egyik kiemelt eseménye lesz májusban az a konferencia, amelynek témája a kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulás tükrében. A programokról és rendezvényekről februárban, a partnerszervezetekkel való egyeztetés és az ötletpályázat lebonyolítása után lesz elérhető részletes információ.
(www.edupress.hu)
