2009. június. 23. 07:05 Eduline Utolsó frissítés: 2009. június. 23. 09:36 Közoktatás

Amikor egyszerre van munkerőhiány és munkanélküliség

Egy-egy szakmán belül a munkanélküliség mellett Magyarországon munkaerõhiány is van. Az azonos szakmában egyszerre jelenlevõ munkaerõ-kereslet és kínálat - bár bizonyos szintje természetes és elkerülhetetlen - vitathatatlanul munkaerõ-piaci feszültségeket és veszteségeket okoz.

A kutatás célja a jelenségkört meghatározó általános és szakmaspecifikus okok feltárása, és annak meghatározása, hogy mely területeken, szakmákban jelentkeznek a strukturális problémák.

Kiemelten foglalkoztunk azzal, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ. Vizsgálatunk fontos megállapítása, hogy - az általános vélekedéssel ellentétben - a jelenség oka nem elsõsorban az, hogy az adott területen elhelyezkedni kívánók kompetenciái nem felelnek meg a munkaadók elvárásainak.

A rendelkezésre álló adatok, elemzések áttekintése azt igazolja, hogy a jelenség egy része látszólagos, a számbavétel módszertani problémáiból, az adatok hibás értelmezésébõl fakad. Különösen félrevezetõ lehet a pályaelhagyás figyelmen kívül hagyása. A számbavételi hibák azt eredményezik, hogy a szakmai, szakpolitikai köztudatban a jelenség valós súlyát meghaladó becslések jellemzõek.

A pályaelhagyást, illetve az elhelyezkedési problémákat a szakképzésnél nagyobb mértékben befolyásolja a gazdasági/társadalmi környezet: a szakmák presztízse, a kereseti lehetõségek, a munkakörülmények, a legális elhelyezkedés nehézségei, a területi egyenlõtlenségek. Nem elhanyagolható szerepet játszanak az egyéni életúttal, családdal, egészséggel összefüggõ gondok, valamint a munkaerõ immobilitása.Az egyidejû hiány és többlet emellett az információs csatornák nem megfelelõ mûködését is jelzi.

Kutatásunk alapfeladata annak mérlegelése, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ.

Az életút szemléletû pályaorientáció, a kulcskompetenciák, a szakmaválasztás, a gyakorlati oktatás azok a kérdések, amelyek a vizsgált jelenség alakulásában a képzés oldaláról a leginkább fontosak. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban. A hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák elõrejelzése a jövõ útja. A foglalkoztatást elõsegítõ képzéseknél a források megfelelõ hasznosulásához megfelelõ szolgáltatásokra, komplex, egyénre szabott programokra van szükség.

A tanulmány összefoglalója letölthető a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. honlapjáról
Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit Közoktatás Kurucz Tünde

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Az 50 pontos matekból 23 pont már átlag feletti eredménynek számított a nyolcadikosoknál a 2025-ös központi írásbelin, de magyarból is átlagosan a diákok nyolcadikban csak 30,3 pontot értek el, azonban a negyedikeseknél és a hatodikosoknál sem volt sokkal jobb a helyzet. Elmagyarázzuk egyszerűen miért annyira nehéz magas pontszámot elérnie még egy színötös tanulónak is.