A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) javaslatot nyújtott be a Magyar Rektori Konferenciának december 9-én a felvételt nyert, de a beiratkozást elkerülő vagy megtagadó hallgatók kiszűrésére. A főiskola szerint a gyakorlat komoly problémát jelent a felsőoktatásban, ugyanis az a többi jelentkező esélyére és az intézmények költségvetésére is hatással van.
December 9-én tartotta a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülését, melynek napirendi pontjai között szerepelt többek között a Budapesti Gazdasági Főiskola indítványa is. A BGF szerint a be nem iratkozott hallgatók magas száma jelentős hatással van egy intézmény gazdálkodására, hatékony működtetésére, oktatási színvonalára."Mivel csak a beiratkozott hallgatók után kapnak az intézmények hallgatói normatívát, minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti az egyetemek, főiskolák büdzséjét. Még fontosabb azonban, hogy mindez az oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti. Kevesebb beiratkozott hallgatóval kiaknázatlan kapacitások jelentkezhetnek: kisebb hallgatói létszám miatt egyes tárgyak, kurzusok elmaradnak" - közölte az intézmény az Edupress-szel.
Az intézmény szerint a be nem iratkozott hallgatók a fair-play szabályait felrúgva játszanak: jogosulatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe, míg mások igazságtalanul szorulnak ki a felsőoktatásból."2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskolán például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat, és erről nem értesítették sem a főiskolát, sem egyéb hivatali szervet - mondta Sándorné Dr. Kriszt Éva, a BGF rektora. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen következménye annak, ha egy sikeres felvételit tett hallgató - anélkül, hogy értesítené az adott egyetemet vagy főiskolát - nem kezdi meg tanulmányait.
A főiskola a helyzet kiküszöbölése végett fontosnak tartja, hogy az intézmények erőteljes és célzott tájékoztatást nyújtsanak a jelentkezőknek a különböző ösztöndíj-lehetőségekről és az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról. A BGF szerint ugyanis sokan a felsőoktatás kapujában a várható kiadások miatt döntenek úgy, hogy mégsem kezdik meg tanulmányaikat. A BGF javasolja a központi ellenőrzés szigorítását is a pótfelvételi eljárások során, ami teljes biztonsággal kiküszöbölhetné, hogy a már felvételt nyert hallgatók ne adhassák be újra felvételi kérelmüket. A javaslat szerint továbbá azonnali és hatékony lépést jelentene, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, azok pótlólagos feltöltéséről.
(www.edupress.hu)
Az intézmény szerint a be nem iratkozott hallgatók a fair-play szabályait felrúgva játszanak: jogosulatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe, míg mások igazságtalanul szorulnak ki a felsőoktatásból."2008 szeptemberében a Budapesti Gazdasági Főiskolán például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat, és erről nem értesítették sem a főiskolát, sem egyéb hivatali szervet - mondta Sándorné Dr. Kriszt Éva, a BGF rektora. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen következménye annak, ha egy sikeres felvételit tett hallgató - anélkül, hogy értesítené az adott egyetemet vagy főiskolát - nem kezdi meg tanulmányait.
A főiskola a helyzet kiküszöbölése végett fontosnak tartja, hogy az intézmények erőteljes és célzott tájékoztatást nyújtsanak a jelentkezőknek a különböző ösztöndíj-lehetőségekről és az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról. A BGF szerint ugyanis sokan a felsőoktatás kapujában a várható kiadások miatt döntenek úgy, hogy mégsem kezdik meg tanulmányaikat. A BGF javasolja a központi ellenőrzés szigorítását is a pótfelvételi eljárások során, ami teljes biztonsággal kiküszöbölhetné, hogy a már felvételt nyert hallgatók ne adhassák be újra felvételi kérelmüket. A javaslat szerint továbbá azonnali és hatékony lépést jelentene, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, azok pótlólagos feltöltéséről.
(www.edupress.hu)