Petr Mateju, a cseh oktatási minisztérium stratégiai és elemző részlegének vezetője ismertette a cseh felsőoktatási reformtervezet részleteit, amelyet várhatóan december 18-án szavaz meg a Cseh Köztársaság kormánya. Ezzel egy időben el is kezdődnek az átalakítások, amelyek szakemberek szerint egész Európa érdeklődését kivívják majd.
Petr Mateju a Tempus Közalapítvány szervezésében az OECD felsőoktatási világjelentés hazai disszeminációs konferenciáján számolt be a cseh felsőoktatási reform részleteiről. A cseh prezentáció hazai szakemberek figyelmét is felkeltette, hiszen a regionális közösség mellett több ponton egyezik a két ország felsőoktatási és gazdasági rendszere.Petr Mateju röviden ismertette a cseh felsőoktatásban végrehajtott reform első szakaszát, amely az 1989-98 közötti időszakot ölelte fel, majd áttért az idén megjelenő OECD jelentésre, amely az elmúlt 3,5 évben végzett széles körű vizsgálatok eredményeire fogalmaz meg javaslatokat minden ország számára. Mateju úgy fogalmazott: a cseh oktatáspolitika az OECD megállapításaival egyetértett.
Fotó: EdupressA cseh Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium tehát felkért egy független szakértői tanácsot, amelyben sem az intézmények rektorai, sem a magasabb beosztású minisztériumi dolgozók nem vettek részt, hogy dolgozza ki a felmerült problémák megoldására hivatott reformjavaslatot, amely májusban készült el Mateju vezetésével.
OECD javaslatok, cseh válaszok
Az OECD javaslatában a felsőoktatás hatékonyságának és népszerűségének növelése, a kínálati rendszerről az igényalapú rendszerre való áttérés, a közpénzek mellett a magánszektor költségvetési hozzájárulásának növelése, az esélyegyenlőség megteremtése, és a munkaerőpiaccal való szorosabb együttműködés kialakítása állt.A cseh szakértői tanács javaslatának főbb elvei a nyitottságot, rugalmasságot, méltányosságot és versenyképességet kívánták szolgálni, ennek érdekében kezdeményezték a finanszírozási rendszer átalakítását, az irányítás, vezetés átszervezését, a támogatási rendszer átalakítását és a K+F-re szánt erőforrások megfelelő koncentrálódását, amely segíti az irányítási stratégia értékelését.
Reformlépések
A javaslat szerint a finanszírozás több részre tagolódna. Jelentős része továbbra is a közpénzekből származna, ám annak elosztása szakítana a hagyományokkal. Megmaradna a szerződéses elv, amely az intézményeknek a már felvett hallgatók oktatásának anyagi feltételeit biztosítaná, ezzel egyfajta kiszámíthatóságot teremtve a finanszírozásban. A közpénzek nagyobbik része azonban pályázati alapot képezne, amelyet az OECD is ajánlott Csehországnak, és amely a versenyjelleget növelné az intézmények között. A pályázati alap elosztásánál döntő szempont lenne a hallgatók munkaerő-piaci helytállása, tehát eredményességi mutatók alapján kerülne elosztásra. A hallgatók után egyszeri támogatást kapnának az intézmények minden képzési szinten (BA/BSc, MA/MSc, PhD) és maguk a hallgatók is. A támogatás semmilyen türelmi idővel nem operál, az előírt félévek számára vonatkozna. Így igyekeznek kiszűrni a tanulmányaikat megszakító, vagy túlfutó hallgatók utáni támogatások kihasználását. Végül bevezetnék az úgynevezett halasztott tandíjat, amely az intézmények költségvetésének maximum 25 százalékát képezné, az intézmény költségvetését növelné. A tandíj összegének meghatározása intézményi hatáskör lenne bizonyos keretek között. A tandíjat 50 százalékig megelőlegezné az állam az intézményeknek, amelyet saját felelősségükre és érdekükben kellene visszaszedniük hallgatóiktól.
Az új irányítási modell szerint megosztott irányítással működnének az intézmények a vezető és az oktatókat vezető irányító között. A felsőoktatásban részt vevő főbb testület a minisztérium, amelynek nem lenne irányítási, csak stratégiai szerepe, a tudományos szenátus, amely az oktatói és tudományos szolgáltatások kiválasztásával foglalkozna, valamint a tudományos tanács, amely szintén a tudományos tevékenységet koordinálná. Új szervezetként azonban létre jönne az egyetemi tanács és a rektori konferencia megszüntetésével a Felsőoktatási Tanács, amelyben a tudományos és oktatói múlttal rendelkezők, a vállalkozói szféra és a minisztérium is képviseltetné magát. A felsőoktatási tanácsnak nagy szerepe lenne a rektor kinevezésében. A rektornak, mint kinevezett személynek aztán beszámolókat kellene készítenie a FT felé.A méltányosság elvét megvalósítva adócsökkentést kezdeményeztek az egyetemista gyereket nevelő családok részére, tervezik az alaptámogatáson túl a szociális ösztöndíjak bővítését, a lakhatási támogatást, a diákhitel-rendszer kialakítását.
A K+F tevékenységre lehívható pályázati összegeket eredményesség alapján osztanák szét.A fehér könyv már elkészült, a törvényt 2009 áprilisában mutatják be. Bár Csehországban előrehozott választások is elképzelhetők, Mateju bizakodó a reformjavaslatot illetően. Szerinte, ha a támogatási rendszer, az irányítás átalakítás és a K+F-i támogatási rendszer átalakítása megvalósul, valami jelentős dolog indul el a cseh felsőoktatásban.A felsőoktatási reformhoz egyébként adóreform is kapcsolódik Csehországban.
Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.
