Azzá leszel, amit nézel – a médiából áradó agresszió negatívan befolyásolja a fiatalok viselkedését - derült ki a Newark-i Rutgers Egyetem kutatója, Paul Boxer kutatási anyagából. Ma már nem vitás: az erőszakos média rossz hatással van a gyerekek, különösen a serdülők magatartására.

A kutatási eredményeket (http://www.springerlink.com/content/4788773215243487/fulltext) jövőre publikálják a kamaszkori problémákkal foglalkozó Journal of Youth and Adolescence folyóirat februári számában. Boxer, a Rutgers Egyetem pszichológusa 2004 óta vett részt a Centers for Disease Control (CDC) által életre hívott kutatásban, mely az erőszak és a hozzá kapcsolódó komoly fiatalkori erőszakoskodást és bűnügyi viselkedést tanulmányozta.

Noha, az erőszak-tartalmú média és az agresszív viselkedés közötti kapcsolat már legalább 40 éve ismert, mivel a kutatások nagy részét laboratóriumi körülmények között végezték, és nem a „való világban”, így nagyon kis hangsúllyal szerepeltek a tények a dokumentációkban – mondta Boxer.

Mi több, egyes tanulmányokban korántsem tartották kellően fontosnak a többi, gyermekek viselkedését befolyásoló tényezőhöz képest, mint amilyen az iskolai illetve közösségi agresszív vagy erőszakos viselkedés, tanulási nehézségek, pszichopátiás hajlamok, vagy az érzelmi problémák.

Mivel az erőszakosság egy többszörösen meghatározott viselkedésforma, Boxer és a többi kutató az agresszió további rizikófaktorairól is gyűjtöttek adatokat, hogy kivizsgálják, a médiából kapott durvaságok a többihez képest milyen mértékben hatnak a magatartásra. „Az összes rossz közül a média erőszak a legrosszabb. Átlagban, azok a fiatalok, akik agresszív környezetben élnek, de a médiát elkerülik, nem hajlamosak az erőszakos viselkedésre.”

A vizsgálat során Michigan állam 430 középiskolájának, vidéki, külvárosi, és városi környezetben élő 820 tanulóját elemezték, amit az állami büntetés-végrehajtó intézmény 390 fiatalkorú bűnözőjéhez viszonyítottak, úgy, hogy a nemek és a kisebbség eloszlása egyenletes volt. Emellett, 720 szülőt, illetve gondozót, valamint 717 tanárt is kikérdeztek gyerekeikről, tanulóikról. Minden résztvevőt kifaggattak a médiafogyasztásáról: milyen tévéműsort, mozifilmet nézett, milyen videojátékkal játszott szívesen, mikor gyerek volt, és mi jellemző rá tinédzser korában. Azt is meg kellett határozniuk, hogy volt-e részük speciális antiszociális viselkedésben, például nem indokolt fegyverhasználatban, kődobálásban.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a fiatalok környezete milyen mértékű agresszivitást mutat, valamint az erőszakos magatartás további kockázati tényezői – mint például érzelmi rendellenességek, vagy áldozati szerep – milyen mértékben vannak jelen. A szülők, gondozók, és tanárok arról is beszámoltak, milyen tapasztalatokat, ismereteket gyűjtöttek megfigyeléseik során.

Miután elvégezték az adatok széleskörű begyűjtését, a kutatók az általuk elemzett eredményeket kiegészítették az erőszak tartalmú médiafogyasztás mértékszámaival, így egy kumulatív kockázati összeget kaptak. Mint kiderült: a nagyfokú erőszakos kockázati arányok jelenléte „számottevően hozzájárul az erőszak és az általános agresszió kialakulásának lehetőségéhez”. Mi több, ha a kockázati faktorok csak alacsony mértékben vannak jelen, az erőszakos médiatartalmak úgy inkább előre jelezik a nem kívánt viselkedési formák kialakulását.

Boxer reméli, hogy a kutatási eredményeiket felhasználják majd az agresszív magatartást tanúsító fiatalok kiértékelésében, valamint a beavatkozás illetve kezelése során. A szakember tisztában van azzal, hogy további kutatások is szükségesek – ilyen lehet a durva videojátékok betiltásának hatásvizsgálata a viselkedésre.

A kutatói munka folytatásaként Boxer és csapata most azon dolgozik, hogy kiértékeljék a beiskolázás előtti gyerekek és szüleik felméréseiből származó adatokat ahhoz, hogy meghatározzák, mely erőszakos médiatartalmak hatnak leginkább a kisgyerekekre. „A kicsik reagálnak arra, amit látnak, megpróbálják utánozni a viselkedéseket”, úgy, hogy abszolút nincsenek tisztában azzal, mi a valóság, mi a képzelet szüleménye, mi számít helyesnek, és mi számít helytelennek – mondta. Ha sikerül kideríteni mi és hogyan hat a fejlődésükre, a kutatók közelebb kerülhetnének ahhoz, hogy megtalálják a módját, hogyan lehet beavatkozni az agresszív vagy antiszociális viselkedés folyamatába – mi több, hogyan lehetne megelőzni azt.

Boxer kutatóinak munkája az erőszakos médiatartalmakra vonatkozóan csupán egy aspektusa a teljes projektnek, mely összességében azt vizsgálja, hogyan hat az erőszak a gyerekek és a fiatalok fejlődésére a szociális környezet minden szempontjából.