2008. november. 25. 09:43 Eduline Utolsó frissítés: 2008. november. 25. 09:45 Közoktatás

Pontszámemelésről döntöttek a rektorok

Elfogadta az elnökség javaslatát a Magyar Rektori Konferencia (MRK) november 18-ai ülésén. Az intézményvezetők egyetértenek abban, hogy emelkedjen a felsőoktatási felvételi során megszerezhető minimum pontszám 160-ról 200-ra.

A 2008-as felvételi során lépett először életbe az új, 480 pontos számítási rendszer, amelyben az alsó határt 160 pontnál húzták meg. Ez a 2007-es évben érvényben lévő 144 pontos rendszerben 78 pont volt. Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét.

A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg. A testület november 18-án elfogadta a javaslatot, így azt az oktatási tárca elé küldték. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség. A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megéri az áldozatot a minőség megőrzése érdekében.

(www.edupress.hu)

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.