A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat, amely növelné a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és lehetővé tenné, hogy profitorientált részvénytársaságokká alakuljanak, a Magyar Hírlap szerint a tandíj visszacsempészését tenné lehetővé.

A Sándor Klára és Magyar Bálint liberális képviselők által benyújtott javaslat az önkormányzatokhoz hasonlóan lehetővé tenné az állami törzsvagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az intézmények számára. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a javaslatot, véleménye szerint ugyanis nem tartalmaz elég szigorú garanciális elemeket a vagyon megőrzésére. Miskolczi attól is tart, hogy a törvénymódosítás megszavazásával az intézmények az állami vagyont felhasználva külföldi tőke bevonásával magánintézményekként működhetnének tovább, ezzel bevonva a költségtérítéses rendszert az államilag támogatottba. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke pedig úgy véli, hogy óriási egyenlőtlenségeket szülne a bevezetett módosítás a lepusztult épületekkel rendelkező és a PPP-beruházásoknak köszönhetően értékes ingatlanokkal bővült, vagy megújult intézmények között. Az elnök továbbá tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy a kormány a volt oktatási miniszter javaslatával egy időben a parlament elé terjesztette a statustörvény tervezetét, amely a vállalkozói közintézmények létrehozásáról szól, és amely lehetővé teszi, hogy a karok profitorientált részvénytársaságként működjenek és részben a hallgatóktól szedett tandíjból tartsák el magukat.

Az elnök továbbá aggasztónak nevezte, hogy az intézmények kft.-t vagy zrt.-t hozhatnának létre, és elvárják a rektoroktól, akik nem menedzserek, hanem tudományáguk kiválóságai, hogy helytálljanak egy profitorientált vállalkozói közintézmény vezetésében. A javaslat szerint a rektoroknak évente jelentést kell készíteniük az intézmény által alapított és részvételével működő gazdasági társaság működéséről.

forrás: Magyar Hírlap