Itt az eddigi legátfogóbb európai felsőoktatási felmérés
Magyarországon idén húsz felsőoktatási intézmény vett részt a legnagyobb olyan évente ismétlődő európai szintű közvélemény-kutatásban, amely az egyetemi és főiskolai hallgatók véleményét, elégedettségét és jövőbeni elvárásait vizsgálta a saját képzésüket illetően. A European Student Barometer 2008 eredményei szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik, de a magyar átlaghoz hasonlóan borúlátóbbak a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Ugyanakkor nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, de lényegesen jobb a hazai átlagnál.
A felmérés 20 európai ország mintegy 550 oktatási intézményének több mint 90000 hallgatóját kérdezte meg olyan témákban, mint pl. a mobilitási hajlandóság, a nyelvi felkészültség, elképzelések, elvárások az első munkahellyel szemben, illetve, hogy mennyire elégedettek a saját jelenlegi képzésükkel. Magyarországon 24 felsőoktatási intézmény vett részt a kutatásban, közel 11000 – döntő többségben közgazdász és műszaki – hallgató töltötte ki a kérdőívet, és a Szegedi Tudományegyetemen több száz hallgató vett részt a felmérésben.
Az egyetem értékelése
A kutatás szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói az európai és magyar átlagnál is pozitívabban értékelték többek között az egyetemi infrastruktúrát, a diákéletet, valamint az intézmény informatikai felszereltségét. (Az 1-2. ábra azt szemlélteti, hogy a közgazdász és műszaki hallgatók hány százaléka értékelte saját egyeteme teljesítményét jónak vagy kiválónak a különböző faktorokban.)
Kiemelkedő továbbá, hogy mindkét karon a válaszadók több mint 90%-a jónak vagy kiválónak minősítette a képzés tudományos hírnevét és a diploma értékét a munkaerőpiacon, ami az előzetes elvárások teljesülését is jelenti egyben, hiszen a magyar egyetemisták körében – az oktatói teljesítmény után – ez a két legfontosabb szempont a képzés kiválasztásánál. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok – különösen a műszaki hallgatók – kevésbé elégedettek az egyetemi adminisztrációval és a hallgatói juttatások hazai szintjével.
Munkavállalás és karrier
Az oktatás feltételeinek és minőségének pozitív megítélése ellenére a magyar és szegedi hallgatók pesszimistábbak az európai átlagnál a munkavállalás és a karrierlehetőség tekintetében. Míg egy holland vagy francia pályakezdő a diploma megszerzése után körülbelül 2-2,5 hónapot jósol az első munkahely megszerzéséig, addig a felmérés szerint Magyarországon – főleg az elmaradt gazdasági fejlettségű régiókban – a hallgatók ennek a duplájával számolnak. (lásd: 3-4. ábra).
Ugyanakkor az elküldött önéletrajzok és motivációs levelek számát tekintve Európa középmezőnyéhez tartozunk. A műszaki területen elhelyezkedők úgy gondolják, hogy némileg jobb helyzetben vannak közgazdász társaiknál, hiszen becslésük szerint megközelítőleg tízzel kevesebb helyre kell beadni a jelentkezésüket az első állás betöltéséig. (lásd: 5-6. ábra).
A kutatásból az is kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetem polgárai egy vonzó állás érdekében mobilisabbak más magyar egyetemistáknál – ami Európát és Magyarországot illeti – de kevésbé dolgoznának szívesen más kontinensen. (lásd: 7-8. ábra). A szegedi közgazdászok 68, míg a műszaki hallgatók 65%-át foglalkoztatja a külföldi munkalehetőség gondolata.
Nyelvtudás
Az európai felmérés ismét bebizonyította, hogy hazánk nyelvtudás tekintetében nem jeleskedik, pedig a munkaerőpiacon ma már itthon is nélkülözhetetlen legalább egy, de sokszor két idegen nyelv felsőfokú ismerete. Amíg az európai közgazdász hallgatók több mint 85%-a beszél angolul, addig Magyarországon csak a diákok 56%-a rendelkezik tárgyalási szintű angol nyelvtudással. A műszakiak körében még rosszabb a helyzet, hiszen náluk ez az arány átlagosan mindössze 38%.
Ugyanakkor a kutatás szerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói – felismerve hátrányukat – egyre inkább közelítenek az európai színvonal felé, melynek eredményeként a közgazdászok 63, míg a műszaki hallgatók 51%-a beszél angolul, ami jelentősen jobb a hazai átlagnál.
Forrás:
A felmérés készítője a Trendence Intézet egy független berlini kutatóintézet, amely évente 22 európai országban méri föl mintegy 200 000 tanuló, egyetemi hallgató és friss diplomás pályakezdő jövőre vonatkozó elképzeléseit és elvárásait. A felmérés eredményeit vállalatok veszik igénybe, hogy ezen adatok felhasználásával megfelelő emberi erőforrás stratégiát állíthassanak fel, figyelembe véve az oktatási rendszer elvárásait és a munkaerő-piac követelményeit.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
Az európai egyetemek tudományos ranglistáján 77. helyezést elért Szegedi Tudományegyetemen több mint 30 ezer hallgató 240 szak közül választhat. Az egyetemen 18 doktori iskola működik. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutatómunka alapját az intézményben tevékenykedő 2219 oktató képezi, akik közül 18 akadémikus, 117 akadémiai doktor és 946 PhD fokozattal rendelkezik.
