2008. szeptember. 15. 08:00
Edupress
Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 16. 13:21
Közoktatás
Terjed a funkcionális analfabétizmus Magyarországon is
"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.
Ugyan már csak egy-két százalék a fejlett társadalmakban azok aránya, akik nem tudnak írni, olvasni és számolni, egyre több funkcionális analfabétáról számolnak be a szakemberek. Az UNESCO 1956-ban megfogalmazott definíciója szerint "funkcionálisan analfabéta az a személy, aki képtelen gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyekben az írásbeliségnek fontos szerepe van az adott csoportban és közösségben, valamint képtelen arra is, hogy az olvasás, írás, számolás segítségével előmozdítsa a saját, illetve közössége fejlődését."
Számos ilyen feladattal állítja azonban szembe a mai kor a társadalom tagjait: az átutalások, az adóbevallás, egy önéletrajz elkészítése elképzelhetetlen az említett ismeretek nélkül.
Az olvasás, írás és számolás képessége ugyan fejleszthető, az egész nyugati világban a romló olvasáskultúrát és a könyvek szerepének leértékelődését tapasztalhatjuk meg. A tévé és a számítógép előretörésével a szépirodalom olvasása a legkedveltebb szabadidős tevékenység státuszáról 32 év alatt, 2001-ben már a huszadik helyre szorult vissza.
A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA felmérés adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt maradt, a hiányosságok okát pedig az általános iskolák felső tagozatainak oktatási rendszerében látják a szakértők, hiszen a negyedik osztály elvégzésével megszűnik az olvasás tanítása. Ezt próbálja kiküszöbölni ma már az ötödik, hatodik osztályos tanulók számára kialakított, úgynevezett nem szakrendszerű olvasás óra lehetősége.
A szövegértési feladatok teljesítése során élen járó finnek például a gyakorlatban használatos jogi, közgazdasági szövegeket olvastatnak a nebulókkal, a pozitív példa követése mellett azonban a tanár személyiségét és felkészültségét is fontosnak tartja Steklács János. A kecskeméti tanítóképző nyelvészeti és irodalomtudományi intézetének vezetőjeként is tevékenykedő olvasáskutató ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartja a kétszintű magyar érettségin a szövegértési feladatok bevezetését is.(Forrás: hvg.hu)
(www.edupress.hu)
Számos ilyen feladattal állítja azonban szembe a mai kor a társadalom tagjait: az átutalások, az adóbevallás, egy önéletrajz elkészítése elképzelhetetlen az említett ismeretek nélkül.
Az olvasás, írás és számolás képessége ugyan fejleszthető, az egész nyugati világban a romló olvasáskultúrát és a könyvek szerepének leértékelődését tapasztalhatjuk meg. A tévé és a számítógép előretörésével a szépirodalom olvasása a legkedveltebb szabadidős tevékenység státuszáról 32 év alatt, 2001-ben már a huszadik helyre szorult vissza.
A 2000-ben és 2006-ban végzett PISA felmérés adatai alapján a magyar 15 évesek szövegértési képessége jelentősen a nemzetközi átlag alatt maradt, a hiányosságok okát pedig az általános iskolák felső tagozatainak oktatási rendszerében látják a szakértők, hiszen a negyedik osztály elvégzésével megszűnik az olvasás tanítása. Ezt próbálja kiküszöbölni ma már az ötödik, hatodik osztályos tanulók számára kialakított, úgynevezett nem szakrendszerű olvasás óra lehetősége.
A szövegértési feladatok teljesítése során élen járó finnek például a gyakorlatban használatos jogi, közgazdasági szövegeket olvastatnak a nebulókkal, a pozitív példa követése mellett azonban a tanár személyiségét és felkészültségét is fontosnak tartja Steklács János. A kecskeméti tanítóképző nyelvészeti és irodalomtudományi intézetének vezetőjeként is tevékenykedő olvasáskutató ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartja a kétszintű magyar érettségin a szövegértési feladatok bevezetését is.(Forrás: hvg.hu)
(www.edupress.hu)
