2008. szeptember. 03. 14:43
Edupress
Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 05. 09:52
Közoktatás
Fontos feladatok az európai felsőoktatásban
Hivatalos Bolognai-szemináriumon ismertette az Európai Bizottság oktatási és kulturális főigazgatója, Odile Quintin a felsőoktatásban megvalósítandó célkitűzéseket, amelyek a bolognai rendszer bevezetésével, és ezzel az egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtésével a tagállamok intézményei és döntéshozói előtt közös célként állnak.
2010 nem csak a bolognai folyamatban fontos dátum, de a Lisszaboni Stratégia megvalósulásában is lényeges időpont. Az EB a bolognai folyamatban látja a felsőoktatás modernizációjának dátumát. A főbiztos azonban kiemelte, a jövő feladatai legalább annyira fontos feladatnak bizonyulnak, mint a lineáris képzési rendszer bevezetése, és annak nyomon követése. E fontos feladatokat három csoportban foglalta össze.
Egyrészről fontos feladat a felsőoktatás és a munkaerőpiac összehangolása. Az EB szerint a tudásalapú társadalom létrehozásáért, és a munkanélküliség visszaszorításáért figyelemmel kell lenni a keresett és kínált képzettségek diszharmóniájára.Márciusban megbízást kapott a bizottság, hogy készítsen egy részletes elemzést az európai munkaerőpiac igényeiről. A főbiztos szerint ez jó lehetőség az intézményeknek arra, hogy magukat a szakterületeket jobban bevonják, ugyanis most lehetőségük lesz szakértőkkel, öregdiákokkal és munkaadókkal konzultálva azon gondolkodni, hogy milyen képzésekre lesz szükség a jövőben.A másik nagy csoport a képzésben részt vevők növelése, az intézmények nemzetközi népszerűsítésének feladata, valamint a nemzeti össztermék (GDP) felsőoktatásra fordított százalékának emelése.
Quintin szerint az európai társadalom alulképzett. Ezt azzal az adattal támasztotta alá, hogy míg az Egyesült Államokban a munkaképes korú lakosság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig Európában ez az arány mindössze 23 százalék. Ráadásul Amerikában az adott korosztály 82 százaléka továbbtanul, míg Európában ez csak 57 százalék. Ez a főbiztos szerint gazdasági, társadalmi és egyéni szempontból is botrányosan alacsony.Ehhez a problémakörhöz tartozik a külföldi hallgatók idecsábításának hatékonysága, amelyet Quintin szerint feltétlenül növelni kell. Ennek alapját a bolognai rendszer ugyan már megteremtette, amellyel átláthatóbb és átjárhatóbb lett az egyes intézmények képzési kínálata, az EB szerint azonban nemzetközi vonzerejüket nagyobb energiaráfordítással még növelniük kellene az intézményeknek. Fontos feladatként tette hozzá a főbiztos, hogy az intézmények autonómiáját is kellene szélesíteni ahhoz, hogy azok megtalálhassák küldetésüket az erőforrásaik teljes kiaknázásával.Az erőforrásoknál tartva szólt a felsőoktatásra fordított GDP kívánt mértékéről is. "Egy modern felsőoktatás létrehozásához a tagországokban a felsőoktatásra szánt magán- és állami ráfordításoknak el kellene érniük a GDP 2 százalékát" - mondta, majd hozzátette, hogy nem csak az üzleti és a felsőoktatási szférát kell közelíteni egymáshoz, hanem egyéb magántőkék mellett a tandíjról, mint magántőkéről is tabuk nélkül kell beszélni.
Harmadik fontos feladatként a mobilitás növelését határozta meg az EB.A bizottság oktatási és kulturális főbiztosa az Erasmus programról szólva elmondta, hogy mára évente körülbelül 160 ezer hallgató vesz részt a programban. 1987-ben indult az Erasmus ösztöndíjprogram, akkor évente háromezer hallgató használta ki a lehetőséget. A növekedés mértéke az EU országaiban változó, és bár a program mostanra rengeteg hallgatót mozgat, a növekedés mértéke a korábbi hét százalékról háromra csökkent. Quintin hozzátette, minden olyan javaslatra nyitott az Európai Bizottság, amely az Erasmus program előremozdulását és rugalmasságát szolgálja.A bizottság elnöke a nem Erasmus mobilitásról is szót ejtett, célként tűzte ki, hogy a hallgatói mobilitásnak el kell érnie átlagosan a tíz százalékot. A bizottság ezért elismert szakértőket kért fel, hogy vizsgálják meg, miként lehetne tovább növelni a mobilitást: nemcsak a hallgatókét, de fiatal művészekét, vállalkozókét, és felnőttképzésekben részt vevőkét - mondta Quintin. Az Európai Felsőoktatási Térségben minden bachelor, master és doktori képzésnek a tanulmányok szerves és elismert részeként tartalmaznia kellene egy mobilitási sávot - tette hozzá.2015-re el kell érni az Európai Felsőoktatási Térségben a 15 százalékos mobilitási arányt. Egy ilyen célkitűzés az főbiztos szerint kellőképpen ráirányítaná a figyelmet a mobilitás jelentőségére.
A célok eléréséhez szükséges konkrét lépéseket a következőben határozta meg: jobban elérhető és nagyvonalúbb támogatási rendszerre lenne szükség, javítani kellene az Erasmus program feltételein, amihez a költségvetésért felelős szerv (Parlament, Tanács) együttműködése kellene, valamint az európai diákhitel-rendszer is sokat javíthatna a helyzeten, amely sok országban, köztük nálunk is sikerrel működik.Másik fontos feladatként az oktatási mobilitást említette Quintin, amelynek megoldásához két pontot említett. Az EB szerint a nyugdíjjogosultságok hordozhatósága növelné az oktatói mobilitást, valamint az intézményeknek nemzetközileg nyitott pályáztatás útján kellene gondoskodniuk az oktatói álláshelyek betöltéséről.Quintin előadását azzal zárta, hogy meg kell vizsgálni a fent említett célok megvalósíthatóságát európai szinten. Hangsúlyozta: az bizonyos, hogy az európai keretek adottak, a figyelemnek most az nemzetközi és intézményi szintre kell koncentrálódnia.
(www.edupress.hu)
Egyrészről fontos feladat a felsőoktatás és a munkaerőpiac összehangolása. Az EB szerint a tudásalapú társadalom létrehozásáért, és a munkanélküliség visszaszorításáért figyelemmel kell lenni a keresett és kínált képzettségek diszharmóniájára.Márciusban megbízást kapott a bizottság, hogy készítsen egy részletes elemzést az európai munkaerőpiac igényeiről. A főbiztos szerint ez jó lehetőség az intézményeknek arra, hogy magukat a szakterületeket jobban bevonják, ugyanis most lehetőségük lesz szakértőkkel, öregdiákokkal és munkaadókkal konzultálva azon gondolkodni, hogy milyen képzésekre lesz szükség a jövőben.A másik nagy csoport a képzésben részt vevők növelése, az intézmények nemzetközi népszerűsítésének feladata, valamint a nemzeti össztermék (GDP) felsőoktatásra fordított százalékának emelése.
Quintin szerint az európai társadalom alulképzett. Ezt azzal az adattal támasztotta alá, hogy míg az Egyesült Államokban a munkaképes korú lakosság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig Európában ez az arány mindössze 23 százalék. Ráadásul Amerikában az adott korosztály 82 százaléka továbbtanul, míg Európában ez csak 57 százalék. Ez a főbiztos szerint gazdasági, társadalmi és egyéni szempontból is botrányosan alacsony.Ehhez a problémakörhöz tartozik a külföldi hallgatók idecsábításának hatékonysága, amelyet Quintin szerint feltétlenül növelni kell. Ennek alapját a bolognai rendszer ugyan már megteremtette, amellyel átláthatóbb és átjárhatóbb lett az egyes intézmények képzési kínálata, az EB szerint azonban nemzetközi vonzerejüket nagyobb energiaráfordítással még növelniük kellene az intézményeknek. Fontos feladatként tette hozzá a főbiztos, hogy az intézmények autonómiáját is kellene szélesíteni ahhoz, hogy azok megtalálhassák küldetésüket az erőforrásaik teljes kiaknázásával.Az erőforrásoknál tartva szólt a felsőoktatásra fordított GDP kívánt mértékéről is. "Egy modern felsőoktatás létrehozásához a tagországokban a felsőoktatásra szánt magán- és állami ráfordításoknak el kellene érniük a GDP 2 százalékát" - mondta, majd hozzátette, hogy nem csak az üzleti és a felsőoktatási szférát kell közelíteni egymáshoz, hanem egyéb magántőkék mellett a tandíjról, mint magántőkéről is tabuk nélkül kell beszélni.
Harmadik fontos feladatként a mobilitás növelését határozta meg az EB.A bizottság oktatási és kulturális főbiztosa az Erasmus programról szólva elmondta, hogy mára évente körülbelül 160 ezer hallgató vesz részt a programban. 1987-ben indult az Erasmus ösztöndíjprogram, akkor évente háromezer hallgató használta ki a lehetőséget. A növekedés mértéke az EU országaiban változó, és bár a program mostanra rengeteg hallgatót mozgat, a növekedés mértéke a korábbi hét százalékról háromra csökkent. Quintin hozzátette, minden olyan javaslatra nyitott az Európai Bizottság, amely az Erasmus program előremozdulását és rugalmasságát szolgálja.A bizottság elnöke a nem Erasmus mobilitásról is szót ejtett, célként tűzte ki, hogy a hallgatói mobilitásnak el kell érnie átlagosan a tíz százalékot. A bizottság ezért elismert szakértőket kért fel, hogy vizsgálják meg, miként lehetne tovább növelni a mobilitást: nemcsak a hallgatókét, de fiatal művészekét, vállalkozókét, és felnőttképzésekben részt vevőkét - mondta Quintin. Az Európai Felsőoktatási Térségben minden bachelor, master és doktori képzésnek a tanulmányok szerves és elismert részeként tartalmaznia kellene egy mobilitási sávot - tette hozzá.2015-re el kell érni az Európai Felsőoktatási Térségben a 15 százalékos mobilitási arányt. Egy ilyen célkitűzés az főbiztos szerint kellőképpen ráirányítaná a figyelmet a mobilitás jelentőségére.
A célok eléréséhez szükséges konkrét lépéseket a következőben határozta meg: jobban elérhető és nagyvonalúbb támogatási rendszerre lenne szükség, javítani kellene az Erasmus program feltételein, amihez a költségvetésért felelős szerv (Parlament, Tanács) együttműködése kellene, valamint az európai diákhitel-rendszer is sokat javíthatna a helyzeten, amely sok országban, köztük nálunk is sikerrel működik.Másik fontos feladatként az oktatási mobilitást említette Quintin, amelynek megoldásához két pontot említett. Az EB szerint a nyugdíjjogosultságok hordozhatósága növelné az oktatói mobilitást, valamint az intézményeknek nemzetközileg nyitott pályáztatás útján kellene gondoskodniuk az oktatói álláshelyek betöltéséről.Quintin előadását azzal zárta, hogy meg kell vizsgálni a fent említett célok megvalósíthatóságát európai szinten. Hangsúlyozta: az bizonyos, hogy az európai keretek adottak, a figyelemnek most az nemzetközi és intézményi szintre kell koncentrálódnia.
(www.edupress.hu)
