A kétszintű felsőoktatás egyik nagy kérdése, hogy kiket képeznek ma a tanárképző intézmények - tanárok ugyanis, paradox módon, sok helyütt csak kivételképpen lesznek a végzettekből. Különösen a természettudományos szakokon: ezek hallgatóinak csak a töredéke választja azokat a modulokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hároméves alapképzés után tanári mesterképzésben koptathassák tovább a padot. "Ha ez a helyzet nem változik, hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet a természettudományos tárgyak oktatása az általános és középiskolákban" - mondta a HVG-nek Mucsi László, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese.

Két évvel ezelőtt, a kétszintű felsőoktatás bevezetésével (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat az 54. oldalon) ugyanis alapvetően átalakult a tanárok képzése. Megszűnt az a korábbi helyzet, hogy általános iskolai tanárnak már főiskolai oklevéllel is el lehetett szegődni, csak a középiskolai tanerőktől követelték meg az egyetemi végzettséget. Az új rendszerben akár általános, akár középiskolai tanár csak ötévi tanulás árán lehet valakiből, azaz az alapképzés után a mesterképzésben is részt kell vennie annak, aki katedrára akar állni.

A HVG cikkének folytatása itt olvasható.