Július 24-én állapítják meg a felvételi ponthatárokat, amiket az Eduline.hu oldalon is közzéteszünk. Az új számítási rendszer szerint idén 480 pont a maximálisan elérhető pontszám. Tavaly a legnépszerűbb a gazdaságtudományi terület volt a jelentkezők körében és hat szak esetében kellett maximális pontszámot elérni a bekerüléshez.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ szerint a tavalyi tendenciákhoz hasonlóan idén is magas pontszámokra kell számítani a népszerű alapszakok esetében. Tavaly hat szakon kellett maximális pontszámot teljesíteniük a felvételizőknek, ezek között érdekes módon csak két nemzetközi gazdálkodás és egy kommunikáció és médiatudomány szak szerepelt, az egyébként legnépszerűbbnek minősített turizmus-vendéglátás szak nem volt a 144 pontot követelő szakok listáján. Ám a közel maximumot, 140 pontot kérő szakok közé már felkerült, olyan képzések társaságában, mint a nemzetközi tanulmányok, a szociológia, vagy a pszichológia. Ez az idei pontszámítási rendszer szerint 466-463 pont körüli elvárásnak felel meg.
Legnépszerűbb tudományterületek tavaly és most
Töretlen népszerűségnek örvend a gazdaságtudományi képzési terület, tavaly és idén is magasan ez a képzéscsoport vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A legnépszerűbb szakok között itt a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás alapszakokat érdemes említeni. Az oktatási tárca 2008 szeptemberére és 2009 szeptemberére is 5900 államilag támogatott helyet különített a gazdaságtudományi képzési területre, a szakindítás lehetőségével egyre több magyarországi intézmény él. A szakok népszerűek, a versenyt azonban vélhetően olyan szempontok döntik majd el, mint a kurrens szakirány kínálata, vagy a kiemelkedő nemzetközi kapcsolatápolás. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája például kereskedelem és marketing szakon e-kereskedelem szakirányú lehetőséget kínál egyedüliként az országban, amely az új típusú gazdaság két fő húzóerejére - a globalizációra és az információs- és kommunikációs technológia fejlődésére - épít befolyásolva többek között a gazdasági mechanizmusokat. A Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kara pedig a gyakorlatorientált képzés mellett a nemzetközi kapcsolatok terén emelkedik ki a sorból, olyan intézményekkel valósít meg együttműködést, mint az Institut of Finance, India, University of Delhi, Katmandu Egyetem. A tavaly harmadik helyen álló, idén azonban a műszaki képzést megelőzve második helyet elfoglaló bölcsészettudományi képzési terület többek között a kommunikáció és médiatudomány alapszak miatt ilyen népszerű tudományterület a jelentkezők körében, persze pszichológia, szociológia, andragógia és szabad bölcsészt szakokat is szép számmal jelölték meg a jelentkezők. A tavaly harmadik legnépszerűbb kommunikáció és médiatudomány szakot is egyre több intézmény felvette képzési palettájára, már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, vagy a Budapesti Corvinus Egyetem is oktat kommunikációs szakembereket. Választási lehetőség tehát van, csak azt kell eldönteni, hogy az elméleti képzésben, vagy a gyakorlati oktatásban jeleskedő intézményben szeretne tanulni a felvételiző. Ellentmondást nem tűrően nagyszerű elméleti oktatást nyújt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, meg is követelte a tavalyi jelentkezőitől a maximálisan elérhető pontszámot a felvételhez. Gyakorlati képzésben azonban úttörő szerepet vállalt a Dunaújvárosi Főiskola, amely a Magyar Akkreditációs Bizottsággal való hosszas egyeztetést követően elérte, hogy az elméleti tematika hátrányára olyan gyakorlati tárgyak képzését valósíthassa meg, mellyel médiatechnológiai kompetenciák elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára. Ezzel úttörő szerepet vállalt abban, hogy a képzési kimeneti követelményeknek megfelelve, gyakorlatorientált képzést valósított meg, melyet akkreditált a MAB.
Mesterképzések előtt állók
Mesterképzésre 3500 helyet különített el idén az oktatási tárca, a jelentkezőknek belső, intézményi felvételit kell tenniük, amelyet 100 pontos rendszerben értékelnek az intézmények. Egyelőre idén 90 körüli mesterszakot hirdettek meg az intézmények, amelyekre elsősorban a korábbi rendszerben végzett okleveles továbbtanulók jelentkezését várták. Jövőre 300-400 mesterszak indulását jósolja Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Vélhetően a mesterszakok választásánál is megjelennek majd az alapképzéses jelentkezéseknél tapasztalt preferenciák. Az idei jelentkezések esetében a legszembetűnőbb a tanári mesterképzésekre jelentkezők száma, de sokan jelöltek meg gazdaságtudományi mesterképzést is. A bölcsészettudományi területen belül viszonylag kevés mesterképzés hirdettek meg az intézmények, de nem szerepeltek olyan szakok a felvételi tájékoztatóban, mint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola marketingkommunikációs mesterképzése, amelyet a londoni Middlesex Egyetemmel együttműködésben indít a főiskola. Vass László, a BKF rektora szerint úttörő a hazai felsőoktatási piacon a marketingkommunikációs mesterképzés, ugyanis az intézmények többsége nem nyit az üzleti kommunikáció felé. A hagyományos értelemben vett kommunikációs képzés telítettségéről beszélnek, míg a szakosodott üzleti és intézményi kommunikációs szakemberigényről nem esik szó. A BKF most egy év alatt elvégezhető marketingkommunikációs angol nyelvű mesterképzést indít, ahol az angol szakemberekkel szoros együttműködésben folyik az oktatás és készült a tematika.
Diplomásoknak nem csak mesterképzés
A többciklusú képzési rendszer bevezetése óta a diplomával rendelkezőknek lehetőségük nyílik szakirányú továbbképzésen is részt venni, melyre a jelentkezés nem a hagyományos jelentkezési időszakkal együtt van és a felvételi rendszer sem egységes pontrendszer alapján történik. Igaz, államilag támogatott hely nincs a SZTK-ben, ám lehetőséget nyújt a továbbképzésre. Ezek között is érdemes kutakodni a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek, hiszen itt is lehet találni igaz gyöngyszemeket a képzési kínálatban. A MÜTF például üzletfejlesztő menedzser szakirányával egyedülálló az országban, vagy online kereskedelem szakirányával szintén kiemelkedő a képzések közül, hiszen olyan sikereket ér el hallgatóival, mint a Google nemzetközi versenyén a harmadik helyezett.
Hol várható magas ponthatár?
A ponthatárok megállapítása egy számítógépes algoritmus segítségével történik. Minden egyes szak esetében az oda jelentkezők pontszámaiból alakul ki egy országos sorrend, amelynek csúcsán a legtöbb pontot elért jelentkező áll, majd sorra következik a többi, kevesebb pontot elért reménybeli gólya.A felvehető hallgatók számát - így a ponthatárokat - azonban még számos más tényező befolyásolja. Ilyenek az egyes képzési területekre felvehető, államilag támogatott hallgatók számát meghatározó keretszámok, vagy az egy-egy intézménybe felvehető összhallgatói létszámot befolyásoló intézményi kapacitás, illetve a jelentkezők, hiszen minél többen szeretnének bejutni egy adott szakra, a ponthatár annál inkább emelkedni fog.
Új pontszámítási rendszer
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre jelentkezés esetén 480 pontot lehet maximálisan elérni, ami a tanulmányi pontokból (max. 200 pont), az érettségin elért eredmények pontjaiból (max. 200 pont) és a többletpontokból (max. 80 pont) tevődik össze.A pontszámokat a tanulmányi és érettségi pontszámokból, vagy az érettségi pontszámok kétszereséből számítják ki, minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb pontszám az érvényes. Az emelt szintű érettségiért plusz 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokú nyelvvizsgáért 50 pont kapható. Maximum 80 többletpont szerezhető az új pontszámítási rendszerben.
(www.edupress.hu)
Legnépszerűbb tudományterületek tavaly és most
Töretlen népszerűségnek örvend a gazdaságtudományi képzési terület, tavaly és idén is magasan ez a képzéscsoport vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A legnépszerűbb szakok között itt a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás alapszakokat érdemes említeni. Az oktatási tárca 2008 szeptemberére és 2009 szeptemberére is 5900 államilag támogatott helyet különített a gazdaságtudományi képzési területre, a szakindítás lehetőségével egyre több magyarországi intézmény él. A szakok népszerűek, a versenyt azonban vélhetően olyan szempontok döntik majd el, mint a kurrens szakirány kínálata, vagy a kiemelkedő nemzetközi kapcsolatápolás. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája például kereskedelem és marketing szakon e-kereskedelem szakirányú lehetőséget kínál egyedüliként az országban, amely az új típusú gazdaság két fő húzóerejére - a globalizációra és az információs- és kommunikációs technológia fejlődésére - épít befolyásolva többek között a gazdasági mechanizmusokat. A Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kara pedig a gyakorlatorientált képzés mellett a nemzetközi kapcsolatok terén emelkedik ki a sorból, olyan intézményekkel valósít meg együttműködést, mint az Institut of Finance, India, University of Delhi, Katmandu Egyetem. A tavaly harmadik helyen álló, idén azonban a műszaki képzést megelőzve második helyet elfoglaló bölcsészettudományi képzési terület többek között a kommunikáció és médiatudomány alapszak miatt ilyen népszerű tudományterület a jelentkezők körében, persze pszichológia, szociológia, andragógia és szabad bölcsészt szakokat is szép számmal jelölték meg a jelentkezők. A tavaly harmadik legnépszerűbb kommunikáció és médiatudomány szakot is egyre több intézmény felvette képzési palettájára, már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, vagy a Budapesti Corvinus Egyetem is oktat kommunikációs szakembereket. Választási lehetőség tehát van, csak azt kell eldönteni, hogy az elméleti képzésben, vagy a gyakorlati oktatásban jeleskedő intézményben szeretne tanulni a felvételiző. Ellentmondást nem tűrően nagyszerű elméleti oktatást nyújt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, meg is követelte a tavalyi jelentkezőitől a maximálisan elérhető pontszámot a felvételhez. Gyakorlati képzésben azonban úttörő szerepet vállalt a Dunaújvárosi Főiskola, amely a Magyar Akkreditációs Bizottsággal való hosszas egyeztetést követően elérte, hogy az elméleti tematika hátrányára olyan gyakorlati tárgyak képzését valósíthassa meg, mellyel médiatechnológiai kompetenciák elsajátítását teszi lehetővé a hallgatók számára. Ezzel úttörő szerepet vállalt abban, hogy a képzési kimeneti követelményeknek megfelelve, gyakorlatorientált képzést valósított meg, melyet akkreditált a MAB.
Mesterképzések előtt állók
Mesterképzésre 3500 helyet különített el idén az oktatási tárca, a jelentkezőknek belső, intézményi felvételit kell tenniük, amelyet 100 pontos rendszerben értékelnek az intézmények. Egyelőre idén 90 körüli mesterszakot hirdettek meg az intézmények, amelyekre elsősorban a korábbi rendszerben végzett okleveles továbbtanulók jelentkezését várták. Jövőre 300-400 mesterszak indulását jósolja Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Vélhetően a mesterszakok választásánál is megjelennek majd az alapképzéses jelentkezéseknél tapasztalt preferenciák. Az idei jelentkezések esetében a legszembetűnőbb a tanári mesterképzésekre jelentkezők száma, de sokan jelöltek meg gazdaságtudományi mesterképzést is. A bölcsészettudományi területen belül viszonylag kevés mesterképzés hirdettek meg az intézmények, de nem szerepeltek olyan szakok a felvételi tájékoztatóban, mint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola marketingkommunikációs mesterképzése, amelyet a londoni Middlesex Egyetemmel együttműködésben indít a főiskola. Vass László, a BKF rektora szerint úttörő a hazai felsőoktatási piacon a marketingkommunikációs mesterképzés, ugyanis az intézmények többsége nem nyit az üzleti kommunikáció felé. A hagyományos értelemben vett kommunikációs képzés telítettségéről beszélnek, míg a szakosodott üzleti és intézményi kommunikációs szakemberigényről nem esik szó. A BKF most egy év alatt elvégezhető marketingkommunikációs angol nyelvű mesterképzést indít, ahol az angol szakemberekkel szoros együttműködésben folyik az oktatás és készült a tematika.
Diplomásoknak nem csak mesterképzés
A többciklusú képzési rendszer bevezetése óta a diplomával rendelkezőknek lehetőségük nyílik szakirányú továbbképzésen is részt venni, melyre a jelentkezés nem a hagyományos jelentkezési időszakkal együtt van és a felvételi rendszer sem egységes pontrendszer alapján történik. Igaz, államilag támogatott hely nincs a SZTK-ben, ám lehetőséget nyújt a továbbképzésre. Ezek között is érdemes kutakodni a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek, hiszen itt is lehet találni igaz gyöngyszemeket a képzési kínálatban. A MÜTF például üzletfejlesztő menedzser szakirányával egyedülálló az országban, vagy online kereskedelem szakirányával szintén kiemelkedő a képzések közül, hiszen olyan sikereket ér el hallgatóival, mint a Google nemzetközi versenyén a harmadik helyezett.
Hol várható magas ponthatár?
A ponthatárok megállapítása egy számítógépes algoritmus segítségével történik. Minden egyes szak esetében az oda jelentkezők pontszámaiból alakul ki egy országos sorrend, amelynek csúcsán a legtöbb pontot elért jelentkező áll, majd sorra következik a többi, kevesebb pontot elért reménybeli gólya.A felvehető hallgatók számát - így a ponthatárokat - azonban még számos más tényező befolyásolja. Ilyenek az egyes képzési területekre felvehető, államilag támogatott hallgatók számát meghatározó keretszámok, vagy az egy-egy intézménybe felvehető összhallgatói létszámot befolyásoló intézményi kapacitás, illetve a jelentkezők, hiszen minél többen szeretnének bejutni egy adott szakra, a ponthatár annál inkább emelkedni fog.
Új pontszámítási rendszer
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre jelentkezés esetén 480 pontot lehet maximálisan elérni, ami a tanulmányi pontokból (max. 200 pont), az érettségin elért eredmények pontjaiból (max. 200 pont) és a többletpontokból (max. 80 pont) tevődik össze.A pontszámokat a tanulmányi és érettségi pontszámokból, vagy az érettségi pontszámok kétszereséből számítják ki, minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb pontszám az érvényes. Az emelt szintű érettségiért plusz 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokú nyelvvizsgáért 50 pont kapható. Maximum 80 többletpont szerezhető az új pontszámítási rendszerben.
(www.edupress.hu)
