Ma ismertették az OECD legfrissebb, leggazdagabb információforrást jelentő felsőoktatási jelentését - Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel - a Tempus Közalapítványnál. Az elmúlt évtizedek jellemző felsőoktatási trendjeinek sorában többek között a modernizáció, az expanzió és a globális verseny szerepelnek.
Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll. Egyedülálló információforrást jelent a fejlett világ felsőoktatási trendjeiről, és segítheti a felsőoktatási szakpolitika és a felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének a fejlesztését is.
A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban.
A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is.Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához.
Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is.Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek.
A vizsgált országok egy része önálló nemzetköziesítési politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését.A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.A ma ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel.
Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz.2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői.Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása mától letölthető itt, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik.A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van (itt) csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak (itt).
(www.edupress.hu)
A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban.
A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is.Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához.
Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is.Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek.
A vizsgált országok egy része önálló nemzetköziesítési politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését.A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.A ma ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel.
Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz.2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői.Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása mától letölthető itt, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik.A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van (itt) csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak (itt).
(www.edupress.hu)
