Magyartanárok Egyesülete: kitűnőek voltak az idei tételek
A Magyartanárok Egyesülete szerint kitűnőek voltak az idei magyar írásbeli érettségi tételek - mondta Arató László elnök hétfőn az MTI-nek. A szervezet elnöke szerint ugyanakkor probléma, hogy "a gyakorlati írásbeliséggel" kapcsolatos feladat emelt szinten jelent meg és nem középszinten. Úgy vélte, az idei feladat is kifejezetten középszintű, s nem szakfeladat volt.
A szervezet elnöke kiválónak nevezte a középszintű szövegértési feladatot, amely Nádasdy Ádámnak a Mindentudás Egyetemén tartott egyik előadáshoz kapcsolódott. Arató László szerint a szöveg izgalmas, érdekes, az ahhoz kapcsolódó feladatok pedig világosak, pontosak voltak. Kicsit talán hosszúnak látszik a szöveg, de a gyerekek azt mondták, hogy megbirkóztak vele - jegyezte meg.
Petelei István A könyörülő asszony című novellájáról Arató László azt mondta, bár az nem tananyag, de magát "elemzésre kínáló" írás; aki megtanult szöveget elemezni, meg tudta oldani a feladatot. A szakember helyesnek tartotta, hogy nem olyan novella elemzése volt a feladat, amelyet korábban az órán tanultak a diákok, s mint mondta, nem fontos az életművet ismerni az elemzéshez.
Hasonlóan kiváló feladatnak nevezte Berzsenyi Dániel Horác című költeményének és Vas István szintén Horatiust idéző, Vides ut alta stet című versének összehasonlító elemzését. Hozzátette: a feladat könnyebb, mint amilyennek látszik. Ő maga ezt választotta volna, s ezt ajánlaná az irodalmat kedvelőknek is.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy többen választották az érvelő-feladatot, mert ismeretlenek voltak a műelemzésre ajánlott szövegek.
Jónak tartotta Ancsel Éva egy bekezdése alapján annak kifejtését, hogy a technika XX-XXI. századi eredményei hogyan befolyásolják az egyén önálló gondolkodását. Erről biztosan lehet írni - mondta. Fontosnak tartotta azonban, hogy a diákok tudják, a tanárok "az imbolygó gondolatmenetű locsogást" nem fogadják el.
Arató László jó véleménnyel volt az emelt szintű tételekről is. Jónak tartotta az Ottlik-szöveget és a Nyugattal kapcsolatos műveltségi tesztet. Azt mondta, hogy ezekkel valóban az irodalmi tudást mérték. József Attila Ha a hold süt... című versének elemzését igényes, emelt szintre való feladatnak nevezte, s véleménye szerint az olvasói levél is olyan feladat, amelyen gondolkodni kell.
Arató László gondot látott a középszintű szóbeli tételeknél is: azok szerinte túlzottan szerzőcentrikusak, régimódiak és nem tematikusak.
(Forrás: MTI)
