Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány kezdeményezte és bonyolította le azt a vizsgálatot, mely a felsőoktatási intézmények hallgatóinak egészségi állapotát, állóképességét, életmódját tanulmányozta.
Az egyetemi, főiskolai diákok egészségügyi állapotának megismerése fontos egyrészt a társadalom szempontjából, életmódjukkal ugyanis példát állítanak a kevésbé iskolázottak számára. Másrészt viszont ők azok, akik preventív szolgáltatásokhoz való hozzáférése nem nevezhető problémamentesnek, hiszen a szűrővizsgálatokról szóló jogszabályok "elfeledkeztek" a 18-21 éves korosztályról.A múlt században folyamatosan javuló életkörülmények és higiéniás viszonyok mellett az 50-es évektől kezdve egyre több életmóddal összefüggő betegség jelent meg a fejlett országokban.
A magyar felnőtt népesség magas halálozási rátájának hátterében az életmódhoz kötődő szív-érrendszeri és daganatos betegségek állnak, melyek összefüggnek a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás csökkenésével. Ennek megfelelően a hallgatók esetében az életmódjukra vonatkozó kérdőív anonim kitöltése mellett megmérték a testsúlyt, testmagasságot, haskörfogatot, vérnyomást és vércukor szintet. A megkérdezettek családjában magas a vérnyomásos (69 százalék), a szív-érrendszeri (50,7 százalék), a daganatos (43 százalék), a cukorbetegség (41 százalék) aránya, valamint a jelentősen elhízott személyek (35 százalék) száma.
A hallgatók jelentős része hagyja ki táplálkozásából a reggelit, ritkán fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt és halféléket, a húsfogyasztásban pedig a sertés és a marhahús dominál. Még mindig sokan választják a teljes kiőrlésű helyett a fehér kenyeret és a vaj helyett a margarint. A táplálkozás mellett a megfelelő fizikai aktivitás is része az egészséges életmódnak. A megkérdezett egyetemista, főiskolai diákok 47 százaléka űz rendszeresen sportot valamelyik intézmény által biztosított sportfoglalkozáson, a női hallgatók azonban fizikailag jóval kevésbé aktívak.
Ugyan a televízió nézésre fordított idő elenyésző a megkérdezettek körében, a számítógép előtt 35 százalékuk négy vagy több órát tölt el, főként a férfiak. Pozitívum, hogy a nemdohányzók aránya magas, illetve a hallgatók csupán 15 százaléka dohányzik naponta.
(forrás: Egy Csepp Figyelem Alapítvány, Dr. Aszmann Anna)
(www.edupress.hu)
A magyar felnőtt népesség magas halálozási rátájának hátterében az életmódhoz kötődő szív-érrendszeri és daganatos betegségek állnak, melyek összefüggnek a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás csökkenésével. Ennek megfelelően a hallgatók esetében az életmódjukra vonatkozó kérdőív anonim kitöltése mellett megmérték a testsúlyt, testmagasságot, haskörfogatot, vérnyomást és vércukor szintet. A megkérdezettek családjában magas a vérnyomásos (69 százalék), a szív-érrendszeri (50,7 százalék), a daganatos (43 százalék), a cukorbetegség (41 százalék) aránya, valamint a jelentősen elhízott személyek (35 százalék) száma.
A hallgatók jelentős része hagyja ki táplálkozásából a reggelit, ritkán fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt és halféléket, a húsfogyasztásban pedig a sertés és a marhahús dominál. Még mindig sokan választják a teljes kiőrlésű helyett a fehér kenyeret és a vaj helyett a margarint. A táplálkozás mellett a megfelelő fizikai aktivitás is része az egészséges életmódnak. A megkérdezett egyetemista, főiskolai diákok 47 százaléka űz rendszeresen sportot valamelyik intézmény által biztosított sportfoglalkozáson, a női hallgatók azonban fizikailag jóval kevésbé aktívak.
Ugyan a televízió nézésre fordított idő elenyésző a megkérdezettek körében, a számítógép előtt 35 százalékuk négy vagy több órát tölt el, főként a férfiak. Pozitívum, hogy a nemdohányzók aránya magas, illetve a hallgatók csupán 15 százaléka dohányzik naponta.
(forrás: Egy Csepp Figyelem Alapítvány, Dr. Aszmann Anna)
(www.edupress.hu)
