2008. február. 22. 16:47 Edupress Utolsó frissítés: 2008. február. 24. 08:54 Közoktatás

Mennyit fizetnek a költségtérítéses hallgatók?

A tanulmányaikat szeptembertől alap-, mester- vagy osztatlan képzésen elkezdő, költségtérítést fizető hallgatók Magyarországon 10 ezer és csaknem másfél-millió forint közötti összegeket fizetnek ki majd az oktatásért félévente.

A hitéleti képzésekért 10.000 és 145.000 forint között kell fizetni, legkevesebbet a Pápai Református Teológiai Akadémián, legtöbbet pedig a Tan Kapuja Buddhista főiskolán, és ezzel együtt összesen három képzés kerül többe 100 000 forintnál. 

A húsz legolcsóbb szak közül tizenegy hitéleti témájú, a többi pedig kisebb, csak egy-két helyen oktatott műszaki vagy mezőgazdasági szakokból kerül ki, mint a hulladékgazdálkodási technológus, a gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és feldolgozó vagy a ménesgazda, mindegyik 60 ezer forintért.Viszonylag keveset, jellemzően 80-90.000 forintot kérnek a tanító és óvodapedagógus képzésért. 

Legtöbbet, 145 ezer forintot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kell fizetni tanító szakon, ezzel együtt a hitéleti oktatás mellett a pedagógusképzés tekinthető a legolcsóbbnak, még akkor is, ha a legolcsóbb húsz közé egy sem került be.A legdrágább képzésekA legdrágább képzések listájának első húsz helyét, ha mindhárom képzési szintet figyelembe vesszük, az orvosi az MBA, a pénzügyi elemző, a különböző előadóművész szakok illetve a zeneszerzés foglalják el. Az első helyen az osztatlan, tehát egyhuzamban hat éven keresztül látogatható orvosképzés áll. 

A Semmelweis Egyetemen 1.408.260 forinttal félévente, de a többi egyetem orvosi képzéseit sem lehet megúszni 850.000 forint alatt. Szerepel a legdrágábbak között két társadalomtudományi mesterszak, a Közép Európai Egyetem szervezésében, de az ott felvehető szakokat máshol nem találjuk meg.Képzési szintek szerint

Képzési szintek szerint felosztva az osztatlan képzések első húsz helyén tizenkét egészségüggyel foglalkozó, egy állatorvosi szakot találunk, néhány grafikus és egy intermédia-művész képzés társaságában.Alapképzésben az első húsz helyet elfoglalja a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem a zeneszerzés, illetve dzsessz zeneszerzés szakkal ezek 1.200.000 és 870.000 forint-ba kerülnek, a többi előadóművész szak 770.000 és 1.140.000 forint közötti összegekkel.A mesterképzések első húsz helyét kitöltik a gazdasági témájú képzések, élen a CEU közgazdasági elemző, és két társadalomtudományi szakjával (1.116.950 forint).

Ez után a Corvinus és a Műegyetem következik, angol és magyar nyelvű MBA képzéseivel (1.000.000, 750.000, 610.000).Az MBA képzéseket kiragadva, az első helyen van a Corvinus két angol nyelvű képzése, harmadik a Műegyetem. Ezek az új rendszer szerinti mesterképzések, de néhány helyen találunk még szakirányú továbbképzések formájában MBA képzést. Ezek a Debreceni Egyetem (250.000), a Miskolci Egyetem (200.000), a Nyugat-magyarországi Egyetem (280.000, illetve cégeknek 450.000), a Szent István Egyetem 10.000 euróba kerülő angol nyelvű képzése és a Szegedi Tudományegyetem (235.000).

Az MBA képzések abban különböznek az összes többi szaktól, hogy a szakleírás szerint az alap- vagy egyéb diploma megszerzése után általában kettő vagy három év gyakorlatot kell szerezni gazdasági területen, hogy ha felvételizni akarnak rá, így a hallgatók kevésbé érzékenyek az oktatás árára, mint bármelyik másik képzés esetében.Dr. Andor György A BME GTK pénzügyek tanszékének a vezetője az árképzésről azt mondta, hogy a legnagyobb eltéréseket az oktatók díjazása okozza. Az oktatásnak van kialakult ára, de egy kiemelkedően jó vagy jó nevű oktató ennek a többszörösét is elkérheti. Számít az intézmény hírneve, és az oktatás helyszíne is. Mind a Műegyetemen, mind a Corvinuson az átlagnál jobb és jobban felszerelt tantermekben folyik az MBA oktatása.Az ár kialakulásában ezen kívül a szolgáltatáscsomag szerepel, amit a hallgató kap, például a könyvtár felszereltsége, az internet felhasználása az oktatásban, az, hogy a képzés árában szerepelnek-e a tankönyvek, és az is, hogy mennyi már meglévő lehetőséget tud felhasználni az intézmény, és mennyi új beruházás szükséges. (Például az, hogy meglévő, addig kihasználatlan tantermeket használnak vagy újakat építenek.)A fent felsorolt tényezők nagyobbik részéhez pénz kell ugyanúgy, mint bármilyen más szolgáltatás előállításához, és a nagyobb beruházás várhatóan itt is több hasznot, több befizetett tandíjat hoz.

(www.edupress.hu)