Az idei új felvételi rendszer szakított a korábbi évtizedek azon gyakorlatával, amelynek középpontjában az intézmények felvételi keretszámainak, illetőleg irányszámainak betöltése állt. Ennek helyébe a kormány által képzési területenként meghatározott államilag támogatott keretszámok kitöltése lépett.
Az új rendszerben az intézményi kapacitások határáig a jelentkezők teljesítménye és intézményválasztása határozta meg 2007-ben az intézményekbe felvett államilag támogatott hallgatói létszámot- áll a közleményben.

A jelentkezők teljesítménye és intézményválasztási rangsora átrendezte a beiskolázás megszokott térképét, a vidéki főiskolákra a korábbi éveknél kevesebben jelentkeztek. A felvételi ponthatárok azonban kiegyenlítődtek. Megszűnt az, hogy ugyanazon a szakon egyes intézmények között 20-30 pontos különbségek voltak a ponthatárokban. Idén az államilag támogatott helyek a felsőfokú szakképzés és az alapképzés között oszlottak meg. Egyetemek és főiskolák azonos alapképzési szakokon versenyeztek. 2008-tól a belépő mesterszakok ezen a helyzeten változtatni fognak.

A minisztérium szerint még 2-3 év tapasztalata szükséges az új felvételi eljárás értékeléséhez, ezért nem terveznek alapvető változást, legfeljebb kisebb korrekciókat. Az új hallgatói támogatási rendszer igazságosabb és szociálisan érzékenyebb a korábbinál. A jelenlegi 5,6-6,6 milliárd forint helyett jövőre 8-10 milliárd forintot fizetnek ki az intézmények szociális alapú támogatásként. Az eddigi bizonytalan, félévente változó összegű szociális támogatásokat a leginkább rászoruló hallgatók esetében havi 11, illetve 22 ezer forint összegű garantált támogatás váltja fel. Ebben a körben az első alkalommal beiratkozók további egyszeri 58 ezer forintos támogatást is kapnak. Az idén kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók támogatására jutó összeg közel 20 százalékkal (kétmilliárd forint) emelkedik 2008-ban. Egy jó tanuló, rászoruló hallgató havonta 50-60 ezer forint támogatást kaphat.
A szociális juttatások új szemléletű rendszere a biztonságot teremti meg, lehetővé teszi, hogy szociális hátrány miatt egyetlen tehetséges hallgató se maradjon ki a felsőoktatásból. A hallgatói ösztöndíjak a minőségi teljesítményt ismerik el.
A képzési hozzájárulás bevezetése az államilag támogatott hallgatói körben mérsékli a "nem fizetős" és a "fizetős" hallgatói kör közötti különbséget, lehetővé teszi a két csoport közötti átjárhatóságot. Az új rendelkezés eredményeként a hallgatók támogatását biztosító források a képzési hozzájárulásból származó bevétellel bővülnek. Valódi lesz az átjárás az államilag támogatott és költségtérítéses képzési formák között.
Az idei elsőéveseket a tanév végén teljesítményük alapján rangsorolják. Akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimális követelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe, az ott legjobban teljesítők viszont átvehetők a helyükre.

Jövőre a hallgatói normatíva 119 ezer FT/év/fő-re, a Köztársasági Ösztöndíj 340 ezer Ft/év/fő-re, a tankönyv-jegyzettámogatás, illetve a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11.900- Ft/év/fő-re emelkedik. 2007. fontos eredménye a felsőoktatás feladatainak ellátásához szükséges stabilitást biztosító költségvetési támogatás törvényi szabályozása. Az idei 214 milliárd forintról 2010-ig 241 milliárd forintra emelkedik a felsőoktatás támogatása.
A pénzhez az állami egyetemek, főiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá.
Az intézmények számára teljesítmény-mutatókat írnak elő. Ahol színvonalasabb oktatás zajlik, ott az intézmény több központi támogatást kap, a rosszabbul teljesítők pedig kevesebb pénzhez jutnak. A hároméves megállapodással a felsőoktatásban az évenkénti változókhoz kötött normatív támogatás rendszerét felváltja a felsőoktatási teljesítményvállalásokhoz kötött, egy képzési ciklust átfogó intézményi támogatás, illetve támogatási kötelezettség vállalás.

A felsőoktatási reform fontos célkitűzése, hogy az intézményekben egy olyan minőségirányítási rendszert honosítsanak meg, amely lehetőséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra és a versenyhelyzet erősítésére. A Felsőoktatási Minőségi Díjjal évente azon intézmények, intézményi részlegek munkáját ismerjük el, amelyek eredményesen alkalmazzák az önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert.
A 2007. tavaszán először meghirdetett pályázatra 17-en jelentkeztek: közülük 5 intézményt és 2 szervezeti egységet jutalmaztak- áll a közlményben.

(www.edupress.hu)