A fővárosi, európai közlekedés kihívásairól, változásáról szervezett konferenciát a Budapest Műszaki Főiskolán működő Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Az Intelligens Közlekedési Rendszerek társadalmi nézőpontból címmel. A konferencia elérte célját, hiszen az volt a fontos, hogy megkezdődjön a párbeszéd a közlekedés, tömegközelekedés irányítói, fejlesztői és a műszaki tudással, megoldásokkal rendelkező oldal között.
A konferencia első előadója Dr. Gáti József főiskolai docens, kancellár volt, aki a rendezvénynek helyt adó BMF lehetőségeiről, jövőjéről, szerepéről beszélt. Aztán átadta a szót Dr. Nádai Lászlónak, a BMF KITT igazgatójának, aki a közlekedés problémáira hívta fel a figyelmet. A közlekedés, ezen belül is a közúti közlekedés nagy mértékben növekszik - ezt az infrastruktúra, a lehetőségek fejlesztésének is követnie kell.
Magyar sajátosság, hogy például az úthálózat gyorsabban fejlődik, mint az európai átlag, ugyanakkor a baleseti és egyéb statisztikák sokkal rosszab képet mutatnak. Véleménye szerint a megoldást a vezető képességeit kitágító intelligens járműrendszerek jelentik, és ismertette a Berkeley egyetem 1990-es közlekedési trendekre, fejlesztésekre vonatkozó előrejelzését. A tanulmányban jelzett események nagy része már be is következett, sőt, hamarabb, mint várták, ez a közlekedés fejlődésének gyorsaságát jelzi. Ugyanakkor a magyar közlekedési kultúra, az itthoni viszonyok nagyon megnehezítik az újítások bevezetését.
Rosta Mariann, a 25 éves Fővinform szolgálatvezetője a közelekedési információk áramlásáról beszélt. Felvázolta a Fővinform működésének szerteágazó területeit, lehetőségeit, azt hogy milyen csatornákon kapják az információkat, és hogyan továbbítják őket. Összehasonlította működésüket a különböző európai országok hasonló szervezeteivel, és felhívta a figyelmet a Fővinform honlapjára, ahol a forgalomra vonatkozó értesülések mellett a parkolási díjak, területek, dugófigyelő kamerák is elérhetők. A jövőre nézve fontosnak tartotta, hogy a zárt TV-lánc mind a 153 kamerájának képe megtekinthető legyen, és hangsúlyozta az úgynevezett Floatin Car Data (FCD) rendszerek újításait. Ebben a közelekedésben részt vevő járművek GPS-ei folyamatos kapcsolatban állnak egymással, szolgáltatják az adatokat például a jármű sebességéről, ugyanakkor a többi jármű jelei alapján új útvonalat terveznek, ha azon gyorsabban célba érnének.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettől (VEKE) Vitézy Dávid, közlekedési munkacsoport vezető tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ma már a tömegközelekedési vállalatoknak nem egymással, hanem az autós közlekedéssel kell felvennie a versenyt, ugyanakkor attól is óvott, hogy szétválasszák az utazókat autósokra, tömegközelekedőkre és kerékpárosokra, hiszen egy elővárosból a munkahelyére tartó utas a körülményektől függően válogathat, vagy akár az útvonalán belül igénybe veheti az összes eszközt is. Felhívta a figyelmet az információ folyamatos közlésének fontosságára, és olyan európai városokat hozott pozitív példának, ahol a mobil kommunkiációs eszközöket is igénybe veszik a tájékoztatásra, így akár a villamoson ülve is értesülhetnek az utasok a bekövetkező késésekről, vagy arról, elérik-e a csatlakozó járatot.
Dr. Edelmayer András előadása a felvetett problémákra adható műszaki válaszlehetőségek szempontjából közelítette meg a kérdést. Elhangzott, hogy számos esetben az emberek ellenállása lehet az akadálya a fejlesztéseknek, sokan például nem vennének olyan autót, amelyben az elektronikai rendszer korrigálhatja, felülbírálhatja a vezetőt. E mellett pedig akadály lehet, hogy ha minden járművet egy hálózat részének tekintünk, a létrejövő hálózati rendszer hatalmas lesz, ami ráadásul ad hoc módon szerveződik, és ennek kezelésére még nem vagyunk felkészülve, különös tekintettel a személy- vagyon- és nemzetbiztonsági szempontokra.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a közlekedésfejlesztés szereplői tovább erősítették kapcsolataikat.
(www.edupress.hu)
Magyar sajátosság, hogy például az úthálózat gyorsabban fejlődik, mint az európai átlag, ugyanakkor a baleseti és egyéb statisztikák sokkal rosszab képet mutatnak. Véleménye szerint a megoldást a vezető képességeit kitágító intelligens járműrendszerek jelentik, és ismertette a Berkeley egyetem 1990-es közlekedési trendekre, fejlesztésekre vonatkozó előrejelzését. A tanulmányban jelzett események nagy része már be is következett, sőt, hamarabb, mint várták, ez a közlekedés fejlődésének gyorsaságát jelzi. Ugyanakkor a magyar közlekedési kultúra, az itthoni viszonyok nagyon megnehezítik az újítások bevezetését.
Rosta Mariann, a 25 éves Fővinform szolgálatvezetője a közelekedési információk áramlásáról beszélt. Felvázolta a Fővinform működésének szerteágazó területeit, lehetőségeit, azt hogy milyen csatornákon kapják az információkat, és hogyan továbbítják őket. Összehasonlította működésüket a különböző európai országok hasonló szervezeteivel, és felhívta a figyelmet a Fővinform honlapjára, ahol a forgalomra vonatkozó értesülések mellett a parkolási díjak, területek, dugófigyelő kamerák is elérhetők. A jövőre nézve fontosnak tartotta, hogy a zárt TV-lánc mind a 153 kamerájának képe megtekinthető legyen, és hangsúlyozta az úgynevezett Floatin Car Data (FCD) rendszerek újításait. Ebben a közelekedésben részt vevő járművek GPS-ei folyamatos kapcsolatban állnak egymással, szolgáltatják az adatokat például a jármű sebességéről, ugyanakkor a többi jármű jelei alapján új útvonalat terveznek, ha azon gyorsabban célba érnének.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettől (VEKE) Vitézy Dávid, közlekedési munkacsoport vezető tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy ma már a tömegközelekedési vállalatoknak nem egymással, hanem az autós közlekedéssel kell felvennie a versenyt, ugyanakkor attól is óvott, hogy szétválasszák az utazókat autósokra, tömegközelekedőkre és kerékpárosokra, hiszen egy elővárosból a munkahelyére tartó utas a körülményektől függően válogathat, vagy akár az útvonalán belül igénybe veheti az összes eszközt is. Felhívta a figyelmet az információ folyamatos közlésének fontosságára, és olyan európai városokat hozott pozitív példának, ahol a mobil kommunkiációs eszközöket is igénybe veszik a tájékoztatásra, így akár a villamoson ülve is értesülhetnek az utasok a bekövetkező késésekről, vagy arról, elérik-e a csatlakozó járatot.
Dr. Edelmayer András előadása a felvetett problémákra adható műszaki válaszlehetőségek szempontjából közelítette meg a kérdést. Elhangzott, hogy számos esetben az emberek ellenállása lehet az akadálya a fejlesztéseknek, sokan például nem vennének olyan autót, amelyben az elektronikai rendszer korrigálhatja, felülbírálhatja a vezetőt. E mellett pedig akadály lehet, hogy ha minden járművet egy hálózat részének tekintünk, a létrejövő hálózati rendszer hatalmas lesz, ami ráadásul ad hoc módon szerveződik, és ennek kezelésére még nem vagyunk felkészülve, különös tekintettel a személy- vagyon- és nemzetbiztonsági szempontokra.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a közlekedésfejlesztés szereplői tovább erősítették kapcsolataikat.
(www.edupress.hu)
