A tanszékvezető úgy látja, hogy sok hallgató számára ez a lehetőség minden bizonnyal az "égből pottyant" most le, hiszen a korábbi jogszabályok szerint főiskolai végzettségük csak igen nehézkesen volt egyetemi szintre emelhető. Ráadásul e lehetőség szigorúan csak alapdiplomájuk területén nyílt meg, azaz például egy mérnöknek a mérnöki, egy közgazdásznak a közgazdaságtudományi területeken. A mostani felsőoktatási reformokkal ez az eddigi merevség is fellazult: az egyes területek között - legfeljebb néhány tantárgy kiegészítő letétele mellett - megnyílt az út.
Andor György felidézte, hogy az új felsőoktatási rendszer hazai bevezetésének újabb ütemeként 2008-ban indulnak majd el az első mesterképzések nagy számban. Ezek viszont azokra a bolognai rendszer szerinti - általában 3-4 éves - alapképzésekre épülnének, amik széles körben csak 2006-ban indultak. Mindez azt jelenti, hogy az első nagyobb hullámban végző alapszakos hallgatók majd csak 2010-2011 körül lépnek tovább a mesterképzésekre. Tehát 2008-ban és 2009-ben átmenti időszak következik: az ötéves hagyományos képzést végzők már nem mennek mesterszakokra (legfeljebb másoddiplomás képzésként), az alapszakosok pedig még nem - fejtette ki írásos háttéranyagában Andor György.
Az egyetemi oktató szerint a mesterképzésre így a hagyományos rendszer szerinti főiskolai diplomával rendelkezők (és persze az újabb egyetemi végzettséget megcélzók), a korábban, illetve a 2008-ban vagy 2009-ben diplomázók maradnak. A hazai mesterképzések két évig tehát leginkább nekik kínálják az újfajta egyetemi szintű végzettség megszerzésének lehetőségét.
Az egyetemekre érkező alapszakos hallgatók jelentős része (felmérések alapján nagyjából 80-90 százalékuk) azzal az elképzeléssel iratkozott be, hogy mindenképpen tovább kíván menni majd az ottani valamelyik mesterképzésre. Ez a 2010 felé végzős réteg minden bizonnyal némi előnnyel is indul majd az intézmények által szervezett felvételi eljárásokon, így őket "kívülről" kiszorítani a mesterképzések igen szűk felvehető létszámkereteiből bizonyára igencsak nehéz lesz - prognosztizálta a tanszékvezető. Hozzátette: jogszabály tiltja ugyan, hogy felvételnél diszkriminálni lehessen az alapdiploma szerint, tehát például a Műegyetem nem mondhatja azt, hogy csak műegyetemi alapképzést végzett hallgatókat vesz föl, de annyi előnyük bizonyára lesz a "háziaknak", hogy könnyebben felkészülhetnek az intézmény alapszakos ismereteire, például tankönyveire építő felvételikre. 
A jelenlegi körülbelül 100 mesterképzési szak mindegyikének egyedi felvételi, belépési követelményei vannak, de nagyjából általánosnak mondható, hogy megjelölnek hatvan kreditet, mint törzsanyagot, és az a feltétel, hogy ebből legalább 30 kreditet teljesíteni kell a felvételhez.
Jövőre 3500 mesterszakos hallgató tanulmányait finanszírozza az állam. A tervek szerint az alapképzésbe bekapcsolódók 33-35 százaléka léphet tovább mesterképzésre.
Forrás: MTI